2011. augusztus 12-én lépett hatályba az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet.
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya azon bírságokra terjed ki, amelyeket
- 1. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami, illetve szaktanfolyami képzését, továbbképzését és utánképzését a közlekedési hatóság engedélye nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon történő végzése esetén (eljáró hatóság első fokon a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség, másodfokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja),
- 2. a meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó rendelkezések megsértése esetén (például: a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra; a közúti szállítás szociális előírásaira, a vezetési időre, a szünetre, illetve a megszakításra és a pihenőidőre; a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra, a közúti járműre és annak személyzetére, a gyorsan romló élelmiszerek és élő állatok közúti szállítására; a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására; a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”), a biztonsági öv használatára, a továbbhaladás tilalmára („tilos jelzésen történő áthaladás”), és a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”) vonatkozó rendelkezések megsértése) (eljáró hatóság első fokon a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség, a rendőrkapitányság, a határrendészeti kirendeltség, másodfokon a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve munkaügyi felügyelőségének igazgatója, a katasztrófavédelmi hatóság területi szerve), valamint
- 3. az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő útépítés, útmegszüntetés, elbontás, illetve az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén az építtetőre szabnak ki.
A beszedett bírságokról az eljáró hatóságok nyilvántartást vezetnek.
Az eljáró hatóság a bírságolási eljárást
- az 1. pont alapján az engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon tevékenységet végző vállalkozással (képző szervvel) vagy személlyel,
- a 2. pont alapján a szállítóval (fuvarozóval), a jármű vezetőjével, a megbízóval, a gépkezelővel, az áru feladójával, felrakójával, az utazó személlyel; a veszélyes áruk szállítása esetén a jármű üzemben tartójával, a jármű vezetőjével, a kísérővel, az áru feladójával, címzettjével, csomagolójával, be- vagy kirakójával, töltőjével, ürítőjével, a konténer üzemben tartójával, a szállítóval (fuvarozóval), a vállalkozás vezetőjével, a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóval,
- a 3. pont alapján az építtetővel szemben indítja meg.
A bírság vagy a pénzkövetelés biztosítás helyszínen történő készpénzes megfizetéséről az ügyfél részére elismervényt vagy letéti igazolást kell átadni, amelynek másolatát a jármű üzemben tartója részére is meg kell küldeni. Kivételt képeznek ez alól a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”), a biztonsági öv használatára, a továbbhaladás tilalmára („tilos jelzésen történő áthaladás”), és a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”) vonatkozó szabályok megsértésének esetei.
A kivetett bírság összegét a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül, az eljáró hatóságnak a rendelet mellékletében meghatározott, Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keret számlájára kell befizetni.
A bírságok felhasználása
A közlekedési hatóság az 1. pont alapján kivetett és befizetett bírság összegét a közúti járművezető és a közúti közlekedési szakember képzésének ellenőrzésére, továbbképzésének szervezésére, az utánképzés és szakfelügyeleti ellenőrzések végzésére és ezek fejlesztésére; a 3. pontja alapján az utak létesítésével, korszerűsítésével, a forgalom részére történő átadásával, megszüntetésével, elbontásával, helyreállításával kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési, építés-felügyeleti tevékenység ellátására használhatja fel. A 2. pontja alapján kivetett és befizetett bírság összege a központi költségvetést illeti meg.
A bírságolással összefüggő hatósági feladatok végrehajtásának módja
A jármű vezetőjét a külön jogszabályban foglaltak szerint írásban tájékoztatni kell magyar, angol, német vagy orosz nyelven a kiszabott bírságról, illetve visszatartás esetén a kijelölt várakozási helyről, valamint annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.
Ha bírság helyszíni kiszabásának van helye, a hatóság eljáró tagja ezt közli a szabályszegővel, egyben tájékoztatja, hogy ha a jogsértés tényét nem vitatta, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, de a tájékoztatástól számított 30 napon belül bírósági felülvizsgálat kezdeményezhet. Egyúttal tájékoztatja a szabályszegéshez rendelt közúti közlekedési előéleti pontról. Amennyiben a szabályszegő a jogsértés tényét vagy a kiszabott bírság összegét vitatja, a hatóság eljáró tagja arról tájékoztatja, hogy ellene hatósági eljárást kezdeményez.
A helyszínen kiszabott bírságról – a rendelet 3. mellékletében meghatározott tartalmú – tájékoztatót kell 2 példányban kiállítani. A kiszabott bírságot vagy a fennálló bírságtartozást a helyszínen – amennyiben annak átvételéhez az eljáró hatóság részéről a feltételek fennállnak – készpénzben vagy bankkártyával is meg lehet fizetni. Ha a helyszínen a bírságnak készpénzben vagy – amennyiben a technikai feltételek adottak – bankkártyával történő megfizetésére nem került sor, a hatóság eljáró tagja a tájékoztató másodlati példányát a fizetési számlára történő készpénzbefizetésre szolgáló készpénz-átutalási megbízással együtt a szabályszegőnek átadja. Amennyiben a bírság megfizetésére vagy a pénzkövetelés biztosítás megfizetésére a helyszínen bankkártyával került sor, akkor a POS-terminál által nyomtatott bizonylat másodlati példányát a sikeres befizetés után vagy készpénzes fizetés esetében az átvételről kiállított bizonylat eredeti példányát át kell adni a szabályszegőnek, egy példányát pedig csatolni kell a tájékoztató hatósági példányához.
Az eljáró hatóság a központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartásban ellenőrizheti, hogy a járművezetőnek vagy az üzemben tartónak van-e kifizetetlen bírság tartozása. Tartozás fennállása esetén a járművezetőt tájékoztatni kell a bírság összegéről, az azt kiszabó hatóságról, a számlaszámról és a helyszíni befizetés lehetőségéről. Amennyiben tartozás fennállása esetén a bírságot nem az eljáró hatóság szabta ki, azt a bírságot kiszabó hatóság számlaszámára kell befizetni vagy átutalni. A fennálló tartozás kiegyenlítéséig a járművet vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha
- a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
- a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, bankgaranciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
A jármű részére a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni és a jármű forgalmi engedélyét – az átvételét igazoló elismervény egyidejű kiállítása és a járművezető részére történő átadása mellett – a visszatartás időtartamára el kell venni.
A központi közlekedési bírságnyilvántartás
Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a közigazgatási bírságnyilvántartásba a nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, az adatvédelmi biztos, illetve az általuk meghatalmazott személy, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész tekinthet be. A nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásához közvetlen hozzáféréssel nem rendelkező, betekintésre jogosult részére a közlekedési hatóság biztosítja az adattovábbításhoz szükséges felhasználói felületet és informatikai támogatást.
A közigazgatási bírságnyilvántartásból kérelemre teljesíthető adatszolgáltatás. A kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylő nevét vagy megnevezését, az adatigénylés célját és jogalapját. Az adatszolgáltatást meg kell tagadni, ha az jogszabályba ütközik, a kérelem nem a jogosulttól származik, a kérelemben megjelölt adatok személyazonosításra alkalmatlanok. A nyilvántartó szerv a jogosultak részére az adatigénylés iránti kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesíti az adatszolgáltatást.
Az eljáró hatóság a felelősségi körében gondoskodik a nyilvántartásba továbbított adatok helyességéről. Az adatokban bekövetkezett, rendelkezésére álló változásokról, valamint adathiba esetében haladéktalanul értesíti a közlekedési hatóságot a hibáról és a rendelkezésére álló helyes adatról. A közlekedési hatóság az ellentmondó vagy nyilvánvalóan hibás adatok észlelése esetén az eljáró hatóságnál kezdeményezi az adathiba kijavítását. Amennyiben az eljáró hatóság rendelkezik jogszabályi felhatalmazással a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatainak megismerésére, akkor az adatközlést megelőzően ellenőrzi a személyes adatok helyességét. A közlekedési hatóság gondoskodik a kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetve sérülés vagy megsemmisülés elleni védelméről, valamint felel a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás jogszerűségéért.
