Izrael reméli, hogy Magyarország sem szavazza meg az ENSZ Közgyűlésében a Palesztina önállóságáról és ENSZ-tagságáról szóló határozatot, mert annak elfogadása a térségben egyet jelentene a konfliktussal – mondta Danni Ajalon izraeli külügyminiszter-helyettes az MTI-nek hétfőn, Budapesten adott interjúban.
“Európának nem áll érdekében egy olyan határozat támogatása, amely tovább fokozná a Közel-Keleten a bizonytalanságot” – hangsúlyozta a kétnapos látogatásra Magyarországra érkezett diplomata, aki mostani útján nem látogat el más országba.
Az Európai Unió országai szeptemberben remélhetőleg nem fogják támogatni a palesztin állam önállóságáról és az ENSZ-be történő felvételéről szóló határozati javaslatot, ennek elfogadása ugyanis egyenlő lenne a konfliktussal, a feszültséggel – fogalmazott az izraeli diplomata.
Danni Ajalon elmondta, budapesti látogatásának fő célja a kétoldalú kapcsolatok erősítése. Izraelt és Magyarországot hasonló gondolkodású és kultúrájú országnak nevezte, amelyeket történelmi szálak kötnek össze. Elmondta, kedden megállapodást ír alá a kétoldalú diákcsereprogramról és a tudományos együttműködésről a nemzeti erőforrás miniszterrel.
Arra a kérdésre, lobbizik-e annak érdekében, hogy Magyarország nemmel szavazzon a palesztin határozat ügyében az ENSZ-ben, úgy felelt: “természetesen erről is lesz szó”. Hozzátette, nemcsak Magyarországról és az EU-ról, hanem végső soron minden demokratikus államról van szó, be kell látniuk, mennyire veszélyes egy ilyen közgyűlési határozat.
A diplomata rámutatott: Izrael és a palesztinok 1994-ben és 1995-ben megállapodtak, hogy a fontos vitás kérdéseket egymás között, tárgyalásos úton rendezik, nem fordulnak harmadik félhez és nem kényszerítenek egymásra egyoldalú megoldásokat.
“A palesztinok nem a tárgyalásos utat választják, ránk akarják kényszeríteni a saját feltételeiket” – mondta, és hozzáfűzte, ez a párbeszéd, a békefolyamat végét jelenti, a palesztinok a tárgyalások és a megbékélés helyett a konfliktust jelentő egyoldalú lépésre szánták el magukat. Kifejtette, ha a palesztinok most megkerülhetik a párbeszédet, akkor a jövőben sosem lenne érdekük tárgyalni, az ENSZ-hez fordulnának.
Ajalon úgy fogalmazott, hogy az ENSZ Közgyűlés határozata sajnos “halott betű”, mivel nem változtatna a helyzeten, nem hozna létre egy független palesztin államot. Az a legnagyobb veszély, hogy – hamis elvárásokat keltve a palesztinok körében – erőszakhoz vezet, s ez még inkább destabilizálná a régiót. “Ez senkinek sem érdeke” – szögezte le.
Az egy éve szünetelő izraeli-palesztin párbeszéd kapcsán kijelentette: Izrael több alkalommal felszólította a palesztinokat, hogy előfeltételek nélkül üljenek le tárgyalni minden kérdésről, de “minden esetben kibúvót találtak”. Az izraeli külügyminiszter-helyettes azt mondta, a jelenlegi palesztin vezetés vagy nem akar, vagy nem képes békét kötni Izraellel, mert nem képes engedményeket tenni.
Arra is rámutatott: a határozatnak azért sem lenne valódi jelentősége, mert a Közgyűlésnek nincs felhatalmazása arra, hogy önállónak nyilvánítson államokat és felvegye őket a világszervezetbe. Erről csak a Biztonsági Tanács dönthet, amely azonban – szerinte – bizonyosan nem támogatna egy “ilyen egyoldalú, veszélyes határozatot”. (Az Egyesült Államok, Izrael szövetségese már jelezte, hogy megvétózna egy ilyen tartalmú határozatot.)
Arra a kérdésre, miképpen reagálna Izrael, ha a Közgyűlés őszi ülésszakán megszavaznák az önálló Palesztina felvételét a világszervezetbe, kifejtette: ez az oslói keretegyezmény de facto végét jelentené, “ha a palesztinok megsértik, már minket sem fog kötni, mérlegelni fogjuk a lehetőségeinket“.
Ajalon kizárta, hogy a palesztin önállóságról szóló közgyűlési határozat fegyveres konfliktushoz vezetne. Ugyanakkor megjegyezte: Szíria esetleg provokációt hajthat végre az izraeli határnál, hogy elterelje a figyelmet a belső feszültségről, arról, hogy hadserege saját lakosságát mészárolja. Véleménye szerint a közgyűlési határozat utáni legrosszabb forgatókönyv egy újabb kiterjedt izraeli-palesztin összeütközés, egy harmadik intifáda lehet.
Az izraeli diplomata úgy látja, az arab tavasznak remélhetőleg kedvező hatása lesz a közel-keleti békefolyamatra. Erre azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha az érintett népeknek demokratikus módon valóban lehetőségük lesz saját jövőjüket alakítani. “Ez hosszú folyamat, és eddig sajnos nem látni azt a programot, hogy a forradalmárok milyen irányban akarnak haladni, legyen szó akár Tunéziáról, akár Egyiptomról” – tette hozzá.
Figyelmeztetett: fennáll a veszélye annak, hogy szélsőséges elemek kihasználják a kaotikus helyzetet és saját céljaikra kisajátítják a forradalmakat. Hasonló történt 1979-ben Iránban, amikor egy veszélyessé és brutálissá váló iszlám köztársaság jött létre. Azt mondta, Irán közvetlenül és ügynökein keresztül a forradalmak kisajátítására törekszik, azt akarja elérni, hogy az iránihoz hasonló radikális iszlamista államok jöjjenek létre.
“Az utolsó dolog, amelyre a világnak szüksége van, egy újabb Irán a Közel-Keleten – jelentette ki a külügyminiszter-helyettes, fontosnak nevezve, hogy politikailag és gazdaságilag folyamatosan nyomást kell gyakorolni Iránra, “a világ legveszélyesebb országára”, amely “nagyon agresszív módon terjeszti nagyon radikális ideológiáját”.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzetközi közösségnek és benne Európának politikai és morális iránymutatással kell segítenie az arab országok átalakulását, a demokratikus intézmények, az átláthatóság és elszámoltathatóság megerősödését. Megjegyezte, rá kell bírni a gazdag arab államokat, Szaúd-Arábiát és más olajtermelő országokat, hogy befektetésekkel segítsék a régió országainak gazdaságát.
