Benyújtotta az energiapolitikát 2030-ig meghatározó Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslatot Fellegi Tamás nemzeti fejlesztés miniszter a parlamentnek kedden.
A parlament honlapján olvasható előterjesztés az új energiastratégia megalkotását azzal indokolja, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége, illetve a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ. Ugyanakkor figyelembe kell venni a jövő nemzedék érdekében az élhető környezet megőrzését, az Európai Unió energiapolitikai törekvéseit és a globális kihívásokat – teszik hozzá.
A határozati javaslat tartalmazza az energiastratégiához kapcsolódó stratégiai környezetei vizsgálat alapján készült környezeti értékelést, amely nem csak 2030-ig szól, hanem kitekint 2050-ig. A javaslat része a gazdasági hatáselemzésről készült összefoglaló is, aminek alapja a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont hatáselemzése.
Az energiastratégia elsődleges célként hosszú távú szempontok alapján optimalizálná az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság együttes érvényesülését.
A stratégia alapján a teljes ellátási és fogyasztási láncot átfogó energiahatékonysági intézkedéseket kell hozni. Növelni kell az alacsony szén-dioxid intenzitású villamosenergia-termelés arányát, elő kell segíteni a megújuló és alternatív energiaforrásokon alapuló hőtermelés valamint az alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési és szállítási módok elterjedését – olvasható a határozati javaslatban.
A fentiek megvalósítására a parlament a határozat elfogadásával felkérné a kormányt többek között arra, hogy “alakítson ki az európai szabályozással összhangban lévő, a befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító, átlátható, elszámoltatható és a fogyasztói érdekeket is figyelembe vevő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszert“. A kormány feladatává teszi a határozati javaslat az energiapiac regionalitásának elősegítését úgy, hogy – többek között – Magyarország regionális elosztó és tranzit szerepét erősítsék. A határozati javaslatban az Országgyűlés felkéri a kormányt: “kezdeményezze a fenntartható energiagazdálkodásról szóló törvény megalkotását“, dolgozzon ki “cselekvési tervet a távhőszolgáltatás versenyképességének biztosítására” és a közlekedési ágazatban gondoskodjon a zéró üvegházhatású gáz kibocsátású városi közlekedés, illetve közúti szállítási járműpark megteremetésének feltételeiről.
A kormányra háruló feladatok között szerepel az is, hogy a kabinet vizsgálja meg az energiahasználatot támogató szociális jellegű juttatások energetikai céloktól független kezelésének lehetőségét, azaz keresse a módját a szociális támogatás és az energiaárak szétválasztásának.
A javaslat részletesen foglalkozik a rendelkezésre álló primer energia források kilátásaival, a regionális piac megteremtésével és szembeállítja az előnyöket a hátrányokkal, vagy kockázatokkal. Előírja a kormány számára, hogy legalább háromévenként készítsen jelentést az energiapolitika megvalósulásáról.
Az országgyűlési határozat a közzétételt követő napon lépne hatályba és azzal egyidejűleg hatályát vesztené 2008-ban született 2008-2020 közötti időszakra szóló energiapolitikai határozat.
