Zákonyi Botond személyében kisebbségpolitikai szakértő, volt brüsszeli diplomata vette át a héten a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezetését; mint az MTI-nek kedden elmondta, a magyar külpolitikai szakembergárda rendszeres továbbképzésével tervezi bővíteni az intézmény tevékenységét.
A 41 éves, történész végzettségű, nemzet- és szomszédságpolitikával foglalkozó kutató az MKI igazgatói székében Magyarics Tamás amerikanisztika professzort váltja, aki ősztől Magyarország írországi nagykövete lesz.
Zákonyi Botond kifejtette: úgy tervezi, hogy a Külügyminisztérium háttérintézményeként működő MKI tucatnyi kutatója rendszeresen előadásokat tart majd diplomatáknak, a hagyományos külpolitikai témák mellett tájékoztatást adnának például az Európai Unió intézményrendszerének változásairól.
Az MKI hagyományos intézeti tevékenysége keretében folytatódnak a nyilvános konferenciák és kerekasztal-beszélgetések – tette hozzá. A külügyi intézet eddigi tevékenységét jellemezve azt mondta: az MKI sikerrel biztosította a külpolitikai stratégiai tervezés tudományos hátterét, vizsgálta a globális folyamatokat, az európai integrációs tendenciákat, illetve a közép- és kelet-európai térség fejlődési trendjeit, ezenkívül külpolitikai jellegű ismeretterjesztést végzett.
A történész az Eötvös Loránd Tudományegyetem elvégzése után, az 1990-es években a Pro Minoritate alapítványnál, az azonos című folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott, elsősorban az emberi és kisebbségi jogok témakörét, valamint a közép-európai népek együttműködésének lehetőségeit tanulmányozta.
A Külügyminisztérium munkatársaként 2000 óta Dél-Kelet-Európával, elsősorban Romániával, továbbá Törökországgal, Görögországgal és Ciprussal foglalkozott; diplomataként Romániában, Moldovában és Brüsszelben, az EU melletti magyar állandó képviseleten volt külszolgálaton. Elmondta, hogy 2009-2010-ben ő volt a magyar nemzeti kisebbségek brüsszeli érdekképviseleti irodájának első vezetője. A határon túli magyar politikai szervezetek kérésére létrejött, a magyar kisebbségek érdekében lobbitevékenységet folytató iroda “valódi újdonságot jelentett a magyar nemzetpolitika eszközrendszerében” – állapította meg.
Az MKI élére a külügyminiszter által kinevezett Zákonyi Botond kifejtette: a külügyi intézet kutatói függetlenek, “ugyanakkor nyilvánvaló elvárás, hogy a kormány külpolitikai programját figyelembevételével kutassanak és publikáljanak”. Úgy fogalmazott, meg lehet találni a középutat a kutatói szabadság érvényesítése és a kormányzati háttérintézménybeli tevékenység között.
Az intézet új igazgatója azt is elmondta, hogy Magyarics Tamás távozásával az MKI-ben az amerikanisztika professzor egy tanítványa lesz felelős az amerikai és transzatlanti kapcsolatokért, a fiatal kutató szeptembertől áll munkába.
A brüsszeli posztról a hét végén hazaérkezett történész az MTI-nek azt mondta: a soros magyar EU-elnökség félévében a magyar diplomaták nemcsak helytálltak, hanem nagyon innovatív, meggyőző munkát folytattak Brüsszelben, meglátása szerint “rokonszenvesek, mert rugalmasak” voltak a legkülönbözőbb tanácsi formációkban. Sajnálatosnak nevezte, hogy a belpolitikai viták miatt az elnökség értékelésében Magyarországon “méltatlanul nagy teret kaptak” az elnökséghez nem feltétlenül kapcsolódó, nem szakmai jellegű kérdések.
