Aggodalmát fejezte ki kedden a magyar alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár a képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó meghallgatásán.
Thomas Melia, aki az amerikai külügyi tárca demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó irodájának vezetője, hangsúlyozta, hogy Magyarország az EU és a NATO fontos tagja. Ugyanakkor rámutatott, hogy a jelenlegi “egypárti” magyar kormány arra használja fel példátlan kétharmados parlamenti többségét, hogy olyan változtatásokat foglaljon bele az alkotmányba, amelyek megszilárdíthatják hatalmát, korlátozzák a fékeket és ellensúlyokat, és megbénítják a jövő demokratikus kormányait az új politikai, gazdasági és társadalmi kihívások hatékony kezelésében.
A helyettes államtitkár példaként hozta fel, hogy a kormány a kormánypárthoz igazodó tagokra cserélte le a médiafelügyeleti testület tagjait, amelyet felruházott a rendeletalkotás és a súlyos bírságok kiszabásának jogával az általa “kiegyensúlyozatlannak” és “az emberi méltóságot sértőnek” minősített híradásokkal kapcsolatban.
Idézte Hillary Clinton külügyminisztert, aki a június 30-i budapesti látogatása alkalmából kijelentette: “Magyarország barátaiként a bíróságok függetlensége, a sajtószabadság és a kormány átláthatósága melletti elkötelezettségre hívunk fel“. Melia szorgalmazta, hogy a magyar kormány mérsékelje a változások ütemét, legyen befogadóbb, és korlátozza a csak kétharmados többséggel megváltoztatható sarkalatos törvények által szabályozandó kérdések körét.
A helyettes államtitkár külön kérte az egyházügyi törvény “gondos átgondolását”, amely 14 kivételével előírja a vallási csoportok újbóli bejegyeztetését. Melia hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok az elkövetkező hónapokban folytatni fogja a széleskörű párbeszédet Magyarországgal, miközben a kormány az új alkotmány megvalósításán dolgozik.
A meghallgatáson Thomas Melia írásos választ ígért Jean Schmidt ohiói republikánus képviselőnek a romániai restitúcióval kapcsolatban feltett kéréseire. A jelentős számú magyar szavazóval rendelkező körzetből érkezett képviselőnő értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a román állam a kommunizmusta rendszer alatt elkobzott 7 568 egyházi és közösségi ingatlannak csupán egyharmadát szolgáltatta vissza jogos tulajdonosaiknak, köztük az erdélyi magyar egyházaknak. Jean Schmidt felhívta a figyelmet, hogy a román hatóságok nemrég eljárást indítottak a restitúció végrehajtása miatt.
Markó Attila, a restitúciós bizottság magyar tagja, valamint Marosán Tamás és Silviu Clim azért állnak majd bíróság elé, mert 2002-ben hatályba léptették azt a rendeletet és kormányhatározatot, amely révén az Erdélyi Református Egyházkerület ismét birtokba vehette a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét.
“Felkészült-e arra a bukaresti nagykövetségünk, hogy megfigyelőt küldjön Markó Attila szeptember 6-án, Buzăuban kezdődő perére?” – tette fel a kérdést Jean Schmidt.
Gregory W. Meeks demokrata képviselő, az albizottság rangidős tagja beszédében kiemelte: a térségben valós probléma a kisebbségeket érő hátrányos megkülönböztetés. Mivel a demokrácia mértéke a többség akaratán múlik, fokozott gondot kell fordítani a kisebbségekkel szembeni méltányos, jogszerű bánásmódra.
A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány közleményben értesítette az MTI-t, hogy három munkatársa az albizottság mind a 11 tagját felkereste a héten, hogy áttekintést nyújtson a külhoni magyarságot érintő aktuális kérdésekről. A találkozók során átadott tájékoztató dokumentumcsomag három kérdéskörre terjedt ki: a romániai elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok elakadt visszaszolgáltatására, a nyelvi jogok szlovákiai korlátozására, valamint a térségben tapasztalt, a helyi magyar közösségek ellen irányuló erőszakos és megfélemlítő bűncselekményekre.
