Az új stratégia szellemében megújul az Állami Számvevőszék szervezete. Az eddigi merevebb, hierarchikus rendszert egy rugalmas, a hozzáadott értéket növelő, rendszerezett folyamatokon alapuló szervezet váltja fel. Az új szervezeti struktúra öt fő szervezeti funkciócsoportra épül. Elkülönülnek a felügyeleti, a közvetlen ellenőrzést végző, a támogatási, az alap kiszolgáló, illetve a vezetési törzskari funkciók és szervezeti egységek.
A 2010-ben elfogadott új stratégia alapvető célja, hogy a hozzáadott értéket növelő, rendszerezett folyamatokon alapuló szervezetté váljon. Célunk, hogy a szervezetet képessé tegyük a folyamatos építkezésre, amely támaszkodik az ÁSZ értékeire, eddig elért eredményeire, ugyanakkor optimálisan megfelel a változó jogi, gazdasági környezet kihívásainak. Az átalakulás a rugalmas, eredményes és hatékony munkavégzés biztosítását, illetve a teljesítmény középpontba állítását szolgálja.
A szervezetfejlesztési célkitűzések a feladatokkal összhangban álló optimális szervezeti felépítés kialakítására irányulnak. A szervezet fejlesztésének fő elve a minőségalapú szervezetirányítás. Az erőforrások optimális felhasználása érdekében a projektszerű munkavégzést támogatjuk. A cél elérése érdekében egységes Számvevői Irodát hoztunk létre. A jövőben az ellenőrzésvezetők által igényelt és a pályázat során jóváhagyott ellenőrzési kapacitásigényt – figyelembe véve a kompetenciákat – a Számvevői Iroda biztosítja.
A kitűzött célok között szerepel az ellenőrzések szakmai és informatikai támogatásának megerősítése, az új szervezeti működést támogató humán rendszerek átalakítása, a belső mobilitási rendszer biztosítása, valamint a minőségbiztosítási rendszer fejlesztése. A szervezeti átalakításnak elő kell segítenie a jelentések minőségének és számának emelését, a kapacitások rugalmasabb és hatékonyabb felhasználását. A cél egy átlátható szervezeti működés kialakítása, ahol kevesebb a vezetői szint és kevesebb a vezető is, ugyanakkor a struktúra tisztább és átláthatóbb felelősségi és hatásköröket biztosít.
Az átalakítás több szempontból is szemléletváltást igényel: az ÁSZ vezetése azokat az értékeket kívánja megtartani, illetve erősíteni, amelyek támogatják az ÁSZ stratégiai céljait, azokon pedig változtatni kíván, amelyek nem ebbe az irányba mutatnak.
Az új szervezeti struktúra öt fő szervezeti funkciócsoportra épül. Elkülönülnek a (1) felügyeleti, a (2) közvetlen ellenőrzést végző, a (3) támogatási, az (4) alap kiszolgáló, illetve a (5) vezetési törzskari funkciók és szervezeti egységek.
A felügyeleti funkciók az ellenőrzések témafelügyeleti felelősségét, menedzselését, kontrollját, a képviseleti feladatok ellátását jelentik. Az ehhez kapcsolódó szervezeti egység a korábbi főigazgatói, főcsoportfőnöki szint bázisán jön létre. Ide tartozik többek között az ellenőrzések vezetői ellenőrzése és a jelentések hasznosulásának biztosítása is.
A már létrehozott számvevői iroda bázisán jön létre az a szervezeti terület, amely a közvetlen ellenőrzést végző funkciók ellátást biztosítja, azaz amelyik végrehajtja az ellenőrzéseket. Ehhez a szervezeti rész-struktúrához vannak sorolva az ellenőrzési kapacitások, vagyis a számvevői iroda ellenőrzésvezetői, szakértői, számvevői és az ellenőrzési projektek technikai támogatói.
A támogatási funkciócsoport az ellenőrzések közvetlen támogatását biztosítja, vagyis megadja azt a hátteret, amely az ellenőrzések gördülékeny lebonyolítását lehetővé teszi. Ez a csoport számos tevékenységet fog át. Ide tartozik például a humán erőforrás allokációja (HR-tervezés, leosztás, toborzás, felvétel, oktatás), az ellenőrzési stratégia és tervezés, az ellenőrzésvezetők közötti pályáztatás, az ellenőrzések közvetlen informatikai támogatása, a jogi kockázatok jelzése, a jelentés-tervezetek jogi véleményezése, a minőségbiztosítás, a módszertani standardizálás, harmonizálás és fejlesztés, illetve a projekt- és folyamattámogatás is.
Vannak olyan funkciók, amelyek nélkül adminisztratív módon nem tudna működni az ÁSZ szervezete, ezek jelentik az alap kiszolgáló funkciókat. Itt olyan működtetési feladatok kapnak helyet, mint a pénzügy, számvitel, az információtechnológia üzemeltetés, a költségvetés és a biztonsági funkciók.
Az ÁSZ vezetésének közvetlen támogatását biztosítják, illetve a belső és külső kapcsolatokkal összefüggő feladatokat jelentik a vezetési-törzskari funkciók. Ide tartozik az elnöki igazgatóság (titkársági funkciók, szervezeti szintű igazgatás, szervezeti kontrolling és belső ellenőrzés) és az ellenőrzési stratégia területe is. Ez utóbbi szoros együttműködésben dolgozik az ellenőrzés-támogatással, de a támogató funkció ebben az esetben kevésbé jellemző, itt inkább stratégiai jellegű irányításról van szó. Az ellenőrzési stratégiához tartozik a humánpolitikai és szervezetfejlesztés (HR-rendszerek szakmai- stratégiai elvi irányítása), a minőségirányítás és elvi módszertan, a kommunikációs és intézményi kapcsolatok területe.
A fentiekben ismertetett szervezeti változásoktól azt várjuk, hogy az Állami Számvevőszék a stabilitás és kiszámítható működés fenntartása mellett, olyan szervezetté válik, amely mennyiségi és minőségi szempontból is hatékonyan működik, és nem utolsó sorban rugalmasan képes megfelelni a változó környezet kihívásainak.
