A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete után az Önszabályozó Reklám Testülettel (ÖRT) is társszabályozásról szóló szerződést kötött a Médiatanács. A reklámtestület panasz esetén a nyomtatott és az internetes sajtó, valamint a lekérhető médiaszolgáltatások területén járhat el kereskedelmi közleményekkel kapcsolatos ügyekben a médiaszabályozás rendelkezéseit is magába foglaló magatartási kódexe szerint. A közgazgatási szerződést dr. Megyer Örs, az ÖRT és Szalai Annamária, a Médiatanács elnöke írta alá.
A „társszabályozás” vagy együttes szabályozás előtt az új médiatörvény nyitotta meg az utat úgy, hogy a szubszidiaritás elvét alkalmazva lehetővé tette, hogy a Médiatanács szakmai szervezeteknek adjon felügyeleti – de nem hatósági – jogkört a jogszabály hatálya alá tartozó szektorokban, iparágakban, részterületeken működő személyekkel, vállalkozásokkal szemben.
Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) a reklámipar önszabályozó szervezete. Tagjai sorában megtalálhatók a legnagyobb hazai médiaszolgáltatók, a reklámozói oldalt képviselő több mint 70 cég, illetve a legjelentősebb reklámügynökségek és szakmai szervezetek. Saját meghatározásuk szerint „a reklámtevékenység önszabályozása egy rendszer, melynek segítségével a reklámipar rendet tart maga körül.” Jelmondatuk: „Reklám. Tisztán.”
Az ÖRT a határozatlan időre szóló szerződés szerint a médiaalkotmány (Smtv.) 20. § (4)-(10) bekezdéseinek és a médiatörvény (Mttv.) 24–32. §-ainak felügyeletére kapott felhatalmazást – kivéve a termékmegjelenítésre, a politikai reklámra és a műsorszámmal egyidejű támogatás közzétételére vonatkozó rendelkezéseket. A médiaalkotmány esetében ez a nyomtatott és internetes sajtóra, valamint a lekérhető médiaszolgáltatásokra, a médiatörvény esetében csak a lekérhető tartalmakra vonatkozik.
A társszabályozó szervezet olyan panaszok kivizsgálását végezheti, amelyek az emberi méltóságot, vallási vagy világnézeti meggyőződést sértő reklámra; tudatosan nem észlelhető hirdetési technikák alkalmazására; dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, csak orvosi vényre kapható gyógyszert népszerűsítő reklámokra; vagy a kiskorúak káros, illetve tisztességtelen befolyásolásával kapcsolatos reklámtartalmakra hivatkoznak.
A társszabályozás természetesen nem lép az ÖRT autonóm önszabályozó tevékenységének helyébe – amelynek alapja a Magyar Reklámetikai Kódex –, de kiegészíti azt annak a magatartási kódexnek az előírásaival, ami a melléklete az ÖRT és a Médiatanács által ma megkötött közigazgatási szerződésnek.
A magatartási kódex hatálya alá tartozó ügyekben az ÖRT a médiatörvény (Mttv.) és a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvény (Ket.) eljárási szabályait alkalmazza majd. Bírságot az ÖRT nem szabhat ki, de például a nyilvánosság erejével a hatóságnál jóval hatékonyabban tud élni.
A nyilvánosság ereje például nagyobb akkor, amikor az adott szakmát reprezentáló szervezet teszi közzé a normaszegést elkövetővel szemben hozott elmarasztaló határozatát. De kötelezheti például az eljárás alá vontat arra is, hogy kellő – nem vagyoni – elégtételt adjon, akár úgy is, hogy ez a normasértéssel azonos nyilvánosságot kapjon.
A Médiatanács a szerződésben meghatározott feladatok ellátásához anyagi támogatást is nyújt az ÖRT-nek.
