Átalakul az érdekegyeztetés rendszere, létrejön a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, és több ponton változik a Munka törvénykönyve. A képviselők úgy határoztak: nem emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, növekszik viszont az E85-ös bioüzemanyagé. Az álláskeresési járadék kilencven napig járhat.
Név szerinti szavazás az egyházügyi törvény módosításáról
A Jobbik kezdeményezésére a Ház név szerinti szavazást tartott az ellenzéki párt egyik módosító javaslatáról, amely azt célozta, hogy az egyházakról szóló törvény két mellékletét töröljék. Ezek a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, illetve a világvallásokhoz kötődő, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező vallási közösségeket sorolják fel. A módosító javaslatot a parlament elvetette, mivel azt a Jobbikon kívül egyetlen frakció sem támogatta.
Az LMP képviselői nem vettek részt az egyházügyi törvény mellékletének tartalmát érintő módosító indítványokról szóló szavazásokon. Döntésüket azzal indokolták: nem a törvényhozó feladata, hogy különböző kategóriákba sorolja a vallási közösségeket.
Átalakul az érdekegyeztetés, létrejön a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács
Átalakul az országos érdekegyeztetés rendszere, miután a parlament 233 igen szavazattal, 73 ellenében elfogadta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) létrehozásáról szóló törvényt.
Az NGTT az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot váltja fel, és évente legalább négyszer ülésezik majd. Tagjai az országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek és az országos gazdasági kamarák elnökei, a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák képviselője, valamint olyan társadalmi szervezetek elnökei, amelyek jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak. Tagjai továbbá a tanácsnak az országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, valamint civil szervezetek, a tudomány, ezenkívül a kormánnyal átfogó megállapodást kötött egyházak képviselői.
A plenáris üléseken a kormány képviseletében a miniszterek, vagy az általuk kijelölt állami vezetők tanácskozási joggal, állandó meghívottként vesznek részt. Az új testület döntéseket nem hoz, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó feladata lesz.
A jogszabály módosította a Munka törvénykönyvét is, így a kormány rendeletben határozza meg a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot.
Nem emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója
Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium javasolta, mégsem emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, miután az Országgyűlés az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti indítványának elfogadásával törölte az erre vonatkozó passzusokat a gazdasági tárgyú törvények módosítását célzó kormányzati előterjesztésből.
Nő viszont az E85-ös bioüzemanyag jövedéki adója, méghozzá – a KDNP-s Aradszki András javaslatára – a kormány által indítványozottnál nagyobb mértékben. A bioüzemanyag utáni adó mértéke literenként 40 forint lesz az eredetileg tervezett 12 forint helyett.
A több gazdasági tárgyú jogszabály módosítását célzó törvénycsomagot 251 igen szavazattal, 90 nem ellenében fogadták el a képviselők.
A jogszabály szerint 50 százalékos regisztrációs adó kedvezmény jár azoknak, akik az idei év végéig lecserélik magyarra autójuk külföldi rendszámát.
Elfogadta a Ház a munkaügyi törvénycsomagot
Elfogadta az Országgyűlés azt a munkaügyi törvénycsomagot, amely több ponton is megváltoztatja a Munka törvénykönyvét, így a heti munkaidőt, a próbaidőt, valamint a szabadság kiadását. A Ház a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 296 igen szavazattal, 45 ellenében, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 252 igen szavazattal, 90 ellenében hagyta jóvá.
A törvény véglegesíti azt a szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. Ugyanakkor rögzíti: a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ennek túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár.
Változik a túlmunka kifizetése is, a munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet majd kiadni. Kivételes esetben a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban így is megilleti a munkavállalót évenként egyszer legalább 14 összefüggő nap távollétet biztosító szabadság.
A közszférában alkalmazott megoldáshoz hasonlóan akár 6 hónapos próbaidőt is kiköthet ezután a munkaadó, de csak akkor, ha erre a hatályos kollektív szerződés felhatalmazást ad.
Kilencven napig járhat az álláskeresési járadék
Száznyolcvan helyett legfeljebb kilencven napig lesz folyósítható a jövőben az álláskeresési járadék, miután az Országgyűlés elfogadta több kormánypárti politikusnak a közfoglalkoztatásról szóló törvény módosításához fűzött indítványát.
Az eredetileg Czira Szabolcs (Fidesz) által benyújtott módosító javaslat elfogadsával a Ház megváltoztatta Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését, amely legfeljebb száznyolcvan napig tette volna lehetővé a járadék folyósítását, és a Széll Kálmán Tervvel egyezően kilencven napban maximálta a folyósítási időt.
A közfoglalkoztatási törvény zárószavazását jövő hétfőn tartja a parlament.
