2011. június 21-én került sor a magyar elnökség záró környezetvédelmi tanácsülésére. A magyar elnökség ideje alatt Európa olyan fontos környezetvédelmi területeken haladt előre, mint a biodiverzitás megőrzése, a vízpolitika, a GMO-k korlátozása vagy az elektronikus hulladékok kezelése.
Mára egyértelművé vált, hogy a drámaian pusztuló élővilág sokféleségének megőrzése az emberiség túlélésének legalább olyan fontos előfeltétele, mint a klímaváltozás elleni küzdelem. A biodiverzitás védelméről szóló tanácsi következtetéseket hosszas és drámai vitában, a kezdetben meglehetősen eltérő tagállami álláspontok ellenére, az elnökség által javasolt kompromisszumos szöveg alapján végül minden tagállam elfogadta. Ezzel a döntéssel a világméretű erőfeszítések fontos részeként új lendületet kaphat az a munka, amely a veszélyeztetett fajok kipusztulásának megakadályozását és élőhelyeik védelmét célozza. A megállapodás fontos előfeltétele volt annak, hogy a soron következő lengyel elnökség tovább tudja vinni a munkát, ki tudja dolgozni a kapcsolódó intézkedések részleteit.
A magyar EU-elnökség kezdetétől prioritásként kezelte a vízpolitikát. A magyar elnökség aktív közreműködésével teremtett konszenzust a tagállamok között az európai vizek jövőjével foglalkozó tanácsi következtetések ügyében, melyeket egyhangúlag fogadtak el. A 2012-re tervezett, ún. „Blueprint” bizottsági vízpolitikai alapvetéssel kapcsolatos tagállami elvárásokról is eszmét cseréltek a miniszterek, jelentős mértékben hozzájárulva a Bizottság munkájához. Janez Potocnik környezetvédelmi biztos külön köszönetet mondott azért, hogy Magyarország újra a figyelem középpontjába helyezte a vízpolitikát. A biztos méltatta a magyar elnökség vezetésével kialakított tanácsi következtetések szövegének megalapozottságát, tartalmi gazdagságát.
Két jelentős jogszabály, a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) köztermesztésbe vonásának tiltásáról és korlátozásáról szóló irányelv-módosítás, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló irányelv-módosítás (Seveso III) tárgyalásában elért előrehaladásról a magyar elnökség jelentést terjesztett a Tanács elé. Konkrét, szövegszerű kompromisszumos javaslatok megalkotásával – jóllehet egyelőre nem sikerült a minősített többséget, csak az egyszerű többséget elérni – jelentős előrehaladás történt a magyar elnökség alatt a GMO-k terén, a tagállami álláspontok nagymértékben közeledtek egymáshoz az elmúlt fél év intenzív tárgyalásai hatására. A magyar elnökség munkája nyomán jó esély van arra, hogy megfelelő megoldást találhassunk a GMO-k köztermesztésével, valamint az összes, GMO-kal kapcsolatos problémák és bizonytalanságok tisztázására. Ilyen kérdések a 2008-as tanácsi következtetések végrehajtása, a környezeti-, valamint az élelmiszer és takarmány kockázatértékelései, a GMO-k termesztésének gazdasági és társadalmi hatásairól készült jelentés, továbbá a GMO-k európai szabályozásának 2012-re várható átfogó értékelése.
A magyar elnökség a környezetvédelem terén komoly sikereket ért el az elmúlt félévben, melynek során negyvennél is több témát tárgyalt a Tanács. Brüsszeli diplomaták tárgyalástechnikai bravúrként értékelték, hogy több mint két éven át tartó egyeztetés után Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vezetésével sikerült egyhangú megállapodást kötni az elektromos és elektronikus hulladékok irányelvének módosításáról. A Környezetvédelmi Tanács márciusi ülésén a miniszterek arról döntöttek, hogy a hatályba lépés után négy évvel a megtermelt hulladék 45 százalékát, míg nyolc évvel utána a 65 százalékát kell begyűjteni.
Szintén nagy siker, hogy a Tanács következtetéseket fogadott el a higanystratégia felülvizsgálatáról. Napjainkban egyre nagyobb figyelem irányul a higany és a higanyt tartalmazó termékek egészségre és környezetre káros hatásainak a visszaszorítására. A higanystratégia 20 uniós és nemzetközi szintű intézkedést írt elő a higanykibocsátás csökkentésére.
