Az Európai Parlament plenáris ülésén első uniós intézményként véleményt nyilvánított a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban: a képviselők szerint legalább 5 százalékos költségvetési emelésre van szükség ahhoz, hogy a betervezett kiadásokat és kötelezettségvállalásokat – az Európa 2020 célkitűzéseinek megfelelően – teljesíteni tudja az EU.
„Véget kell vetnünk annak a rossz szokásnak, hogy politikailag elkötelezzük magunkat, majd a szükséges forrásokat nem biztosítjuk. Az uniós költségvetés csökkentése nem egy járható út azok számára, akik egy versenyképes Európában hiszünk” – mondta Salvador Garriga Polledo jelentéstevő a szavazás után.
A képviselők szerint nem életképes a következő hosszú távú költségvetés 2013-as kiadások szintjén való befagyasztása. A Parlament egy legalább 5 százalékos növekedést szorgalmaz, ami az Unió össz-bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,11 százalékát tenné ki (a 2013-as évre ez 1,06 százalékra rúg).
Az EP arra szólítja fel a növekedést ellenző a tagállamokat, hogy egyértelműen határozzák meg azokat a területeket, ahol uniós programokat vetnének el a költségvetés csökkentése érdekében. A kiadáscsökkentési tervek a már betervezett kutatásra és innovációra, infrastruktúra-fejlesztésre, EU-bővítésre és külpolitikai célokra fordított forrásokat veszélyeztetik különösen.
A regionális politikára (tehát a kohéziós és strukturális alapokra), valamint a mezőgazdasági politikára áldozott költségeket a jelen szinten kell tartani – áll a jelentésben. A Parlament azt is javasolja, hogy a Bizottság hozzon létre egy átmeneti kategóriát azoknak a térségeknek a részére, melyeknek az egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 75%-a és 90%-a között mozog, hogy fejlődésükhöz nagyobb biztonságot kapjanak. A képviselők az energetikai infrastruktúrafejlesztésre több pénzt fordítanának, míg az Unió adminisztrációs költségeit szerintük le lehetne faragni, például azzal, ha a Parlamentnek csak egy székhelye lenne.
A képviselők kritizálják a jelenlegi finanszírozási rendszert, amiért az szinte kizárólag tagállami hozzájárulásokból tevődik össze, és túl bonyolulttá vált. A Lisszaboni Szerződés szerint „a költségvetést teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni,” emlékeztet a Parlament, és emiatt a valódi saját uniós források bevezetését szorgalmazza. Az EP szerint a jelenlegi rendszer aránytalan hangsúlyt fektet a tagállamok közötti nettó egyenlegekre, és ezáltal ellentmond az európai uniós szolidaritás elvének, gyengíti a közös európai érdeket és nagymértékben figyelmen kívül hagyja az európai hozzáadott értéket.
A jelentés szerint egy valódi saját forrásokból finanszírozott költségvetés igazságosabb, átláthatóbb, egyszerűbb és méltányosabb lenne, anélkül, hogy az európai polgárok számára külön adóterheket jelentene. A képviselők továbbá mindennemű engedmény, kivétel és kiigazítási mechanizmus megszüntetését követelik, melyek a jelenlegi rendszerben elburjánzottak.
A jelenlegi többéves keret egyik kirívó problémája, hogy kevés rugalmasságot enged az egyes évi költségvetések meghatározásában: váratlan események esetén nagyon nehéz forrásokat átcsoportosítani. A képviselők emiatt egy „globális tartalék” felállítását szorgalmazzák, ami az éves költségvetések fel nem használt tartalékaiból és el nem költött forrásaiból tevődne össze. Ezeket az el nem költött forrásokat az eddigi rendszer szerint a tagállamoknak utalták vissza.
Következő lépések
A Parlament az első uniós intézmény, mely véleményt nyilvánított a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban. Június 29-én mutatja be a Bizottság a saját javaslatait: egyet a többéves keretről, egyet pedig az Unió saját forrásairól. A Tanáccsal való egyeztetések csak ezután kezdődnek meg. A jelenlegi többéves keret 2013 végén jár le.
