Legalább szeptember 30-ig meghosszabbítaná mandátumát az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő parlamenti albizottság. A testület keddi ülésén az érvényességi, illetve az eredményességi küszöb fenntartásáról, valamint a szavazás lebonyolításának technikai kérdéseiről cseréltek eszmét a tagok.
Az albizottság úgy határozott: azt kezdeményezi az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságánál, hogy terjesszen a Ház elé egy olyan határozatmódosítási javaslatot, amely szerint legalább szeptember 30-ig, de ha lehet, október 31-ig hosszabbodjon meg a testület mandátuma.
A választójogi reformot előkészítő albizottság KDNP-s elnöke, Salamon László elmondta: a testület mandátuma jelenleg június 30-ig szól, álláspontja szerint azonban addig nem tudnak letenni egy normaszöveget az asztalra. A bizottság tagjai támogatták a mandátumhosszabbításra tett javaslatot.
Salamon László a vitában az érvényességi és az eredményességi küszöb fenntartása mellett foglalt állást, utóbbi kapcsán megjegyezve: ez felel meg alkotmányjogi ízlésének még akkor is, ha a pillanatnyi politikai helyzetben funkciótlannak tűnik is, illetve ha esetleg támadható, hogy kétszer “vigyék” az embereket szavazni.
A fideszes Horváth Zsolt arról beszélt, az egyfordulós választás mellett is szólnak érvek, például nem biztos, hogy egy ilyen rendszer nem növelné a részvételi aktivitást. Megjegyezte ugyanakkor, “nem esik transzba”, ha kétfordulós marad a szavazás Magyarországon.
Karácsony Gergely (LMP) azt mondta, pártja szerint mindenképpen szükséges az érvényességi küszöb. Emellett hangsúlyozta, egy nem tökéletesen arányos vegyes rendszerben az eredményességi küszöb elhagyását sem tudják támogatni, egy ilyen szisztémát ugyanis rendkívül manipulálhatónak tartanának.
A szocialista Lamperth Mónika jelezte, csapdahelyzetben érzik magukat, hiszen például a parlament létszámának 200 főben való maximalizálása már eleve megkötötte a szakmai gondolkodás lehetőségeit, ráadásul sajtóhírek szerint Áder János fideszes európai parlamenti képviselő, nem pedig az albizottság készíti a reformot. A legfontosabb információnak – a sajtóban való üzengetés helyett “a lapok kiterítését” szorgalmazva – azt tartotta, hogy a testület ülésén szerinte kiderült: a Fidesz az egyfordulós szövetségese, a KDNP pedig a kétfordulós szisztéma híve.
Az MSZP nyitottságát hangsúlyozva rögzítette, a rendszer arányosabbá tételéhez és ahhoz ragaszkodnak csak, hogy kizárólag a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok kapjanak választójogot. Hangsúlyozta, az MSZP változatlanul azt a listás választási rendszert támogatja, amelyet törvényjavaslat formájában tavaly be is nyújtottak az Országgyűlésnek, és amelynek szerintük a legfőbb értéke az arányosság.
A szavazástechnikai kérdések kapcsán a KDNP és a Jobbik a papír alapú szavazás megtartását támogatja, az ellenzéki párt ugyanakkor lehetővé tenné átmenetileg azt, hogy a határokon túl élő magyarok levélben voksolhassanak. Az MSZP és az LMP szerint mindenképpen gondolkodni kell az elektronikus szavazás bevezetésének lehetőségeiről. Karácsony Gergely szerint ez bizonyos csoportoknál – például a városi fiatalság körében – növelheti a részvételt; az LMP-s politikus jelezte, azt nem tartaná elegánsnak, ha más szabályok vonatkoznának a magyarországi és a határon túli magyarokra. Ezzel az MSZP és általánosságban a Jobbik is egyetértett.
Az albizottság végül úgy döntött, a kormányzattól áttekintést kérnek arról, hogy mi a különböző európai országok gyakorlata a külhoni állampolgáraik szavazásának lebonyolítása kapcsán. A közigazgatási tárca képviselője június 30-ig ígérte ennek összeállítását.
