Június elejére kellene elkészítenie az Európai Bizottságnak a Horvátországgal kapcsolatos álláspont-tervezetét ahhoz, hogy tartani lehessen a magyar elnökség által kijelölt menetrendet, és még június végén le lehessen zárni a csatlakozási tárgyalásokat Zágrábbal.
Szűk egy hónap van hátra az Európai Tanács magyar elnökséget lezáró üléséig, amelyen a deklarált magyar elnökségi tervek szerint le kellene zárni a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal. A tárgyalások alapvetően jól haladnak, a horvát csatlakozás előtt komoly akadály nincs, az állam- és kormányfői csúcstalálkozó egyre közelgő dátuma viszont komoly nyomást helyez a tárgyalófelekre.
A 35 tárgyalási fejezetből 30-at már ideiglenesen lezárt az EU, és a hátralévő ötből is kettő lényegében már megoldódott. A 13-as halászati fejezetre a tagországok már rábólintottak, a felek azt várják, hogy az Európai Bizottság mutassa be az úgynevezett közös álláspont tervezetét (DCP), amelynek elfogadásával ideiglenesen le lehet zárni a dossziét.
Hasonlóan az utolsó stádiumban van a 8-as számú versenypolitikai fejezet tárgyalása is. Ennek kritikus pontja a privatizált acél- és hajógyárak szerkezetátalakítása volt, amelynek terveit az illetékes cég már elküldte Brüsszelnek, így itt szintén a bizottsági bürokráciára vár a Tanács.
Hátravan a 23-as igazságügyi fejezet, amely bár messze a legkritikusabb dossziénak számít, de az elmúlt hetekben ez is pozitív fordulatot vett. Ebben a fejezetben kellene Horvátországnak hitelt érdemlően bizonyítania, hogy uniós szintűre alakította az igazságszolgáltatási rendszerét, jelentősen visszaszorította a korrupciót, és az elvárt mértékben együttműködik a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel a háborús bűnösök felkutatása kapcsán. Viviane Reding igazságügyi biztos múlt héten azt javasolta bővítésért felelős kollégájának, hogy a 23-as fejezetet le lehet zárni, Stefan Füle viszont egyelőre óvatosabb.
Információink szerint a horvát államigazgatás is megfeszített munkát végez a feltételek minél előbbi teljesítéséért, a hétvégén állítólag teljes üzem volt a zágrábi minisztériumokban. Ennek eredményeképpen hétfőre minden kért dokumentum Brüsszelben volt. Úgy tudjuk, a Tanács ezzel összefüggésben is a Bizottságra vár.
A 33-as költségvetési és a 35-ös „egyéb ügyek” lezárásához a csatlakozási dátum ismerete szükséges. Ettől függetlenül a BruxInfo értesülései szerint a Tanácsnak sikerült elérnie, hogy a Bizottság úgy is foglalkozzon a két dossziéval, hogy hivatalosan kitűzött céldátum még nincs. A testület állítólag vállalta, hogy egy úgynevezett indikatív dátum alapján elkészíti az értékelését a két dossziéról.
Az Egyebek fejezetben az Európai Bizottság hamarosan vélhetőleg javaslatot tesz egy olyan ellenőrzési mechanizmus kidolgozására, amellyel a testület folyamatosan monitorozná Horvátország vállalásait. Az új tagállamok csatlakozása előtt is működött ilyen rendszer. Ennek lényege, hogy bizonyos területeken Zágráb a csatlakozási tárgyalások lezárása és a csatlakozás közötti időszakban teljesítene bizonyos vállalásokat.
Ehhez főként a bővítést inkább fékező országok, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium ragaszkodna. A zászlóvivő Párizs a napokban elállt attól az eredeti kívánalmától, hogy az ellenőrzési mechanizmus ne csak a csatlakozás előtti, hanem az azt követő időszakra is vonatkozzon. Ez azért nyomta volna rá a bélyegét a csatlakozási folyamatra, mert a 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária esetében az Unióba lépést követő ellenőrzési mechanizmust (CVM) vezetett be az EU, amely a közvélekedés szerint csődöt mondott, Bukarest és Szófia ugyanis még a mai napig sem teljesítette a kért vállalásokat.
A tagországok most azt szeretnék, hogy a csatlakozási szerződés aláírását követő időszakban, még a tagállami ratifikációk alatt teljesítse Zágráb az igényeket. Ilyen lehet például a megfelelő adminisztratív kapacitások kiépítése, vagy a bírósági ügyhátralékok megfelelő szintre csökkentése – hívta fel a BruxInfo figyelmét egy brüsszeli forrás, hozzátéve, hogy a monitoring mechanizmus elsősorban a rendkívül kényes 23-as igazságügyi fejezet teljesítésére vonatkozna.
A magyar elnökség június 21-re hirdetett meg kormányközi konferenciát, amelyen a tervek szerint hivatalosan is lezárná Horvátországgal a hátralévő fejezeteket. Uniós források szerint viszont a közelgő Pünkösd, és az Európai Bizottság egyébként is lassan őrlő malmai miatt komoly nyomást jelent az idő.
A miniszterelnök múlt héten a BruxInfo kérdésére azt mondta, hogy továbbra is azzal a forgatókönyvvel számol, hogy a június 24-i európai tanácsi ülésen le lehet zárni a csatlakozási tárgyalásokat. „Voltak olyan pillanatok, amikor veszni látszott a dolog, volt olyan, amikor biztosak lehettünk benne, hogy meglesz, most azon dolgozunk, hogy ne csússzon ki a kezünk közül”.
Orbán Viktor szerint az sem nagy baj, ha néhány hetet késik az ügy, hiszen „a munka nagy részét elvégeztük, és ha nem hibázunk, akkor már csak technikai feladatok maradnak a magyar elnökség utáni időszakra, a politikai döntések még a mi időnkben megszületnek” – magyarázta a kormányfő.
