A Velencei Bizottság június 17-18-i ülésén fogalmazza meg véleményét az új magyar alaptörvényről, de ezen túl – mint azt szerdán Brüsszelben a testület titkára közölte – a sarkalatos törvények meghozatalát is figyelemmel fogja kísérni.
Thomas Markert az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi bizottsága (LIBE) ülésén adott tájékoztatást arról, miként formálódik a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése által véleményezésre felkért Velencei Bizottság álláspontja az új magyar alaptörvényről.
Szerinte az új magyar alkotmány Európában páratlanul sok kérdés szabályozását utalja sarkalatos törvényi körbe: harminc ilyen törvény meghozatalát irányozza elő, és a kétharmados szabály miatt ez – vélekedett – szűkítheti a következő kormányok mozgásterét.
A Velencei Bizottság, amely az ET mellett működő, alkotmányjogászokból álló független szakértői testület, a magyar kormány felkérésére korábban már véleményt alkotott a magyar alkotmányozással kapcsolatban három kérdésben. Egyfelől bírálta az alkotmány elfogadási folyamatát. A szövegtervezetet március 14-én tették közzé, és öt hét múlva már el is fogadták – emlékeztetett Markert. Szerinte ennyi idő nem volt elég arra, hogy az alkotmányt a civil társadalom is megvitassa. Másfelől – folytatta a Velencei Bizottság titkára – a testület aggályosnak találta az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását. Azt ugyanakkor méltányolták, hogy az új szabályozás értelmében bárki fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha úgy érzi, alkotmányos jogaiban sérelem érte.
Az elfogadott alkotmány szövegének véleményezését már az ET parlamenti közgyűlése kérte a Velencei Bizottságtól. Az állásfoglalást a június 17-18-i ülésen öntik végleges formába, ezért Markert még nem tudott tájékoztatást adni kialakult testületi álláspontról, csupán azokat a témákat sorolta fel, amelyekről vita folyik.
Így megemlítette, hogy sok bírálat érte a preambulumot. Úgy vélekedett: elképzelhető, hogy a nemzetfogalom meghatározása kizárhat kisebbségeket, a külföldön élő magyarok védelmének tétele pedig aggaszthat több országot. Vitatott pontnak nevezte a még meg nem született magzat védelmének elvét, továbbá azt, hogy az alkotmány lehetőséget ad a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre, valamint hogy az alaptörvény a diszkrimináció tilalmának az eseteit felsorolva nem tesz említést a szexuális orientáción alapuló diszkriminációmentesség követelményéről. Ilyen vitatott pontként említette azt is, hogy az alkotmány a házasságot férfi és nő kapcsolataként definiálja.
A Velencei Bizottság titkára szerint az igazságszolgáltatási rendszerről nem ad részletes képet az alaptörvény, és itt is – mint sok más esetben – a meghozandó sarkalatos törvény ad majd eligazítást. Markert megjegyezte, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának leszállításával jövőre háromszáz bíró vonul nyugdíjba.
Markert aggályos pontként említette a költségvetési tanács létrehozásának és jogkörének szabályozását, az önkormányzati szabályozást pedig meglehetősen “államközpontúnak” nevezte.
A velencei Bizottság titkára felhívta a figyelmet arra, hogy Európában széles körben uralkodó vélemény szerint a kétharmados többség megkövetelése általában eleget tesz a demokratikus elvárásoknak, a széles körű egyetértés kívánalmának. Magyarországon ugyanakkor olyan helyzet állt elő, hogy egyetlen politikai erő rendelkezik kétharmados többséggel. Erre a helyzetre – vélekedett – az önmérséklet jelentheti a megoldást, ez azonban szerinte az adott esetben nem tapasztalható.
A vitában Gál Kinga néppárti EP-képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányozás minden ország szuverén hatáskörébe tartozik, és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ennek alapján le is szögezte, hogy az általa vezetett uniós intézmény nem foglalkozik a magyar alkotmányozás ügyével. Gál Kinga szerint a témát az EP bizottságának sem volt indokolt napirendre tűznie.
A fideszes EP-képviselő cáfolta Markert állítását a nemzetfogalmat illetően, és utalt arra, hogy az alkotmány államalkotó tényezőnek nevezi a kisebbségeket.
Gál Kinga szavaival egyetértett egy másik néppárti EP-képviselő – hangsúlyozva, hogy Európa országaiban egymástól eltérő alkotmányos megoldásokat alkalmaznak a különböző problémákra -, ám ellentmondott neki a szocialista, a liberális, a zöldpárti és a kommunista hozzászóló. Szerintük az emberi jogok tiszteletben tartásáról, az európai értékekről az alkotmányozás kapcsán is helyénvaló vitatkozni az Európai Parlament emberi jogokkal foglalkozó bizottságában.
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az új magyar alkotmány az ombudsmani rendszert is átalakítja, és tisztázatlan, hogy a megszűnő adatvédelmi ombudsman helyébe lépő hivatalnak milyen mozgástere lesz.
