Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972. november 16-án kelt, az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezményével (továbbiakban: Egyezmény) összhangban, annak hatékony végrehajtásához, a kiemelkedő egyetemes értékek megőrzéséhez szükséges rendelkezések megállapítása érdekében született meg a világörökségről szóló törvényjavaslat.
Előzmények
A törvényjavaslat indokolása szerint A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 5/A. §-ának deklaratív rendelkezései nem bizonyultak elégségesnek a megfelelő szabályozás eléréséhez, és ezért számos probléma merült fel a helyszínek megfelelő védelmével kapcsolatban.
A Kötv. 5/A. § szerint
„(1) A Világörökségi Listára felvett magyarországi helyszínek a kulturális és természeti örökség kiemelkedő jelentőségű elemeiként régészeti, műemléki, illetőleg – külön jogszabályban meghatározottak szerint – természeti védelem alatt állnak.
(2) A Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján, az általa – az építésügyért felelős miniszterrel és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – létrehozott és működtetett Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága közreműködésével látja el.
(3) A világörökségi helyszínek megóvására, fenntartható használatára, a változások nyilvántartására kezelő szervezetet kell létrehozni, amely a kezelési terv alapján végzi tevékenységét.”
A javaslat hatálya, fogalmak
A tervezet kiterjed a világörökségi és a világörökségi várományos területekre, az ezekkel kapcsolatos, a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékét, valamint a világörökségi várományos terület kiemelkedő értékét érintő tevékenységre, és az e tevékenységet végző vagy e tevékenység által érintett szervezetekre és személyekre.
Világörökségi vagy világörökségi várományos területté csak a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint az ezek végrehajtására kiadott jogszabályok alapján védetté nyilvánított, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület nyilvánítható.
Kiemelkedő egyetemes érték: a világörökségi helyszín által megtestesített – az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (a továbbiakban: UNESCO) Világörökség Bizottsága által ekként elfogadott – érték, amely kivételessége és páratlansága miatt nemzetközi szempontból is kiemelkedő és egyedi kulturális örökségi, illetve természeti jelentőséggel bír, ennél fogva folyamatos megőrzése és védelme az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára kiemelkedő fontosságú.
Világörökségi helyszín: az UNESCO Világörökség Bizottsága határozata alapján a Világörökség Jegyzékbe felvett, világörökségi címmel rendelkező helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület.
Világörökségi terület: a világörökségi helyszín és annak védőövezete.
Világörökségi várományos helyszín: a kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei (a továbbiakban: kiemelkedő érték) révén, az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint az UNESCO Világörökség Központhoz bejelentett, a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület.
Általános szabályok
A törvényjavaslat kimondja, hogy a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéket, a világörökségi várományos helyszín kiemelkedő értéket hordoz, amelyet mindenki köteles megóvni. Rögzíti, hogy a világörökségi és a világörökségi várományos terület védelme és fennmaradását szolgáló, értékőrző használata közérdek, melyben közreműködnek az állami és önkormányzati szervek, valamint az egyházak, a társadalmi és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek is.
A világörökségi területekkel összefüggő állami feladatokat a kultúráért felelős miniszter a törvényjavaslatban meghatározott miniszterekkel együttműködve látja el, így többek között
- meghatározza az Egyezményből eredő feladatok végrehajtásának koncepcióját, stratégiáját;
- érvényesíti a világörökségi szempontokat a világörökségi területet érintő jogszabályokban, illetve átfogó tervezési programokban;
- előkészíti a világörökségi kezelési tervet, kezdeményezi annak felülvizsgálatát, illetve – szükség esetén – módosítását, valamint ellátja az ebből eredő egyéb feladatokat;
- gondoskodik a világörökségi terület állapotának felméréséről és folyamatos figyelemmel kíséréséről, továbbá megteszi a kiemelkedő egyetemes érték megőrzéséhez, bemutatásához, fenntartásához, valamint az azt érő káros hatások bekövetkezésének megelőzéséhez szükséges intézkedéseket;
- felügyeli a világörökségi gondnokságok e törvényben meghatározott tevékenységét,
- évente jelentést tesz a Kormánynak, és négyévente beszámol az Országgyűlésnek a világörökségi területek állapotáról és az Egyezményből eredő feladatok ellátásáról.
Kezelés, világörökségi kezelési terv, világörökségi gondnokság
A Kötv. 5/A. § (3) bekezdése értelmében minden világörökségi helyszín vonatkozásában kezelési tervet kell készíteni. Kötelező erejű világörökségi szempontú kezelési terv hiányában értelemszerűen nem alkotható hatékony városrendezési szabályozás. Jelen tervezet szerint a kezelési terveket kormányrendelet hirdeti ki, megteremtve ezzel a kötelező erejű előírások érvényesülését. A kezelési terv jogszabályban való megjelenése a kiszámítható, tervezhető és betartható szabályozás alapja, biztosítva ezáltal, hogy mind az önkormányzatok, mind a potenciális fejlesztők-beruházók előtt is ismertté és egyértelművé váljanak az adott helyszínnel kapcsolatos lehetőségek és korlátok. A világörökségi kezelési terv egyeztetésébe az érintett helyi önkormányzatokat be kell vonni.
A világörökségi kezelési terv tartalmazza:
- a világörökségi terület vagy a világörökségi várományos terület EOV és WGS 84 koordináták szerinti lehatárolását, valamint a lehatárolt területen lévő földrészletek, illetve az egyéb önálló ingatlanok helyrajzi számát (feltüntetve egyúttal a teljes vagy részbeni érintettséget);
- a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének vagy a világörökségi várományos helyszín kiemelkedő értékének összegzését;
- világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke vagy a világörökségi várományos helyszín kiemelkedő értéke megőrzésének, fenntartásának és bemutatásának célkitűzéseit, stratégiáját;
- a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke vagy a világörökségi várományos helyszín kiemelkedő értéke megőrzésével kapcsolatos teendőket, így különösen a világörökségi területet vagy világörökségi várományos területet érintő kezelési módokat, továbbá a kulturális örökség védelméről jogszabályok alapján fennálló védettségből, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabályból eredő korlátozásoknak és tilalmaknak a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke vagy a világörökségi várományos helyszín kiemelkedő értéke szempontjaiból megadott, a világörökségi terület vagy a világörökségi várományos terület sajátosságaira figyelemmel megállapított részletes leírását;
- amennyiben a világörökségi területen vagy a világörökségi várományos területen lévő védett természeti területen természetvédelmi kezelési terv van hatályban, az abban foglalt, a kiemelkedő egyetemes érték vagy a kiemelkedő érték védelmét biztosító természetvédelmi kezelési előírásokra történő utalást; valamint
- a világörökségi terület vagy a világörökségi várományos terület támogatását megalapozó sajátos körülményeket, előírt használati módokat, tevékenységeket.
Az egyes jogterületek összehangolása irányába mutat azon rendelkezés, miszerint a világörökségi kezelési tervben foglaltak figyelembevételével kell különösen a területrendezési tervet, valamint a településrendezési eszközöket is felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani; továbbá a világörökségi terület vagy a világörökségi várományos terület természeti és kulturális örökségi értékeit érő káros hatások bekövetkezését megelőzni, a káros hatásokat elhárítani, és a világörökségi területet vagy a világörökségi várományos területet érintő bármely változtatást végezni.
A világörökségi kezelési tervet szükség szerint, de legalább hétévenként felül kell vizsgálni.
A javaslat kimondja, hogy a világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzését szolgáló kezelés feladatainak világörökségi kezelési terv alapján történő ellátására helyszínenként egy világörökségi gondnokság működik. A világörökségi gondnokság az adott világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének jellegéhez kötődő tevékenységű jogi személyiséggel rendelkező szervezet, így különösen költségvetési szerv, egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, nonprofit gazdasági társaság. A világörökségi gondnokság megbízása visszavonásig, de legfeljebb hét évre szól, amely meghosszabbítható.
Finanszírozás
A javaslat általános indokolása szerint a világörökségi helyszínek védelmével kapcsolatos egyéb feladatok ellátása megfelelő anyagi forrás biztosítása nélkül nem lehetséges. A hatályos szabályozás nem teremti meg a biztos, kiszámítható finanszírozás hátterét, a tervezet ennek is eleget kíván tenni.
Az állam a központi költségvetésből támogatást nyújt az alábbi feladatok ellátásához:
- a világörökségi területtel kapcsolatos ismeretek terjesztése, oktatási, nevelési, továbbképzési programok kidolgozása, működtetése;
- a világörökségi területtel kapcsolatos kutatások, a világörökségi területek értékmegőrzésével, fennmaradását nem veszélyeztető hasznosításával és bemutatásával kapcsolatos módszerek (modellek), eredmények alkalmazása, érvényre juttatása,
- a világörökségi terület kezelésével, bemutatásával, fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, beruházások támogatása;
- a világörökségi területtel kapcsolatos elismerések támogatása;
- a területrendezési tervek és településrendezési eszközök világörökségi kezelési tervben foglaltak szerinti felülvizsgálata és módosítása; valamint
- a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti tervtanácsoknak a világörökségi területtel kapcsolatos feladata ellátásának támogatása.
Egyéb rendelkezések
Az Egyezmény szerint:
„1. cikk
Jelen Egyezmény szempontjából „természeti”, „kulturális örökség”-nek tekintendők a következők:
– az emlékművek: építészeti alkotások, nagyméretű szobrászati és festészeti alkotások, régészeti jellegű elemek vagy szerkezetek, feliratok, barlangok és ezek alkotórészeinek olyan csoportjai, melyek történelmi, művészeti vagy tudományos szempontból kiemelkedő, egyetemes értékűek,
– épület-együttesek: egyedülálló vagy egybefüggő építménycsoportok, melyek építészeti stílusuknál, egységes jellegüknél fogva, vagy a környezetbe való beilleszkedésük folytán történelmi, művészeti vagy tudományos szempontból kiemelkedő egyetemes értékűek,
– helyszínek: emberi alkotások, vagy ember és természet együttes alkotásai, valamint régészeti lelőhelyeket is magukban foglaló olyan területek, amelyek történelmi, esztétikai, etnológiai vagy antropológiai szempontból kiemelkedő egyetemes értékűek.
2. cikk
Jelen Egyezmény szempontjából „természeti örökség”-nek tekintendők a következők:
– fizikai és biológiai alakulatok, vagy ezen alakulatok csoportjaiból álló olyan természeti alkotások, melyek esztétikai vagy tudományos szempontból kiemelkedő, egyetemes értékűek,
– geológiai és fiziográfikai alakulatok, valamint veszélyeztetett állat- és növényfajok lakó-, illetve termőhelyéül szolgáló pontosan körülhatárolt területek, melyek a tudomány vagy megóvás szempontjából kiemelkedő egyetemes értékűek,
– természeti tájak vagy pontosan körülhatárolt természeti területek, melyek a tudomány, a megőrzés vagy a természeti szépség szempontjából kiemelkedő, egyetemes értékűek.
3. cikk
Jelen egyezményben részes minden Állam maga jelöli ki vagy határolja körül a területén levő és a fenti 1. és 2. cikkekben meghatározott javakat.”
E kritériumok szerint ma Magyarországon világörökségi helyszínként a Világörökség Jegyzékének nyilvántartásába: Budapest-a Duna-partok, a Budai Várnegyed, az Andrássy út, Hollókő ófalu és környezete, az Aggteleki karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park- Puszta került. A javaslat szerint a törvény hatálybalépését követően felülvizsgálja a miniszter e világörökségi helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének indokoltságát.
E törvény – elfogadása és kihirdetése esetén – apró kivételektől eltekintve – 2012. január 1-jén lép hatályba. A világörökségről szóló törvényjavaslat mind a szakma, mind a világörökségi helyszínek képviselői részéről széles körű támogatottságot élvez.
