A kormány- és köztisztviselők felmenthetőségének újraszabályozásáról dönthet ma az Országgyűlés; a képviselők ezt követően várhatóan tárgyalni kezdik az áprilisban elfogadott új alaptörvény utáni első kétharmados, sarkalatos törvényről szóló javaslatot, amely az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jogkörét kívánja kibővíteni.
A parlament ma szavaz a kormány- és köztisztviselők jogállásáról szóló törvény felmenthetőséget szabályozó módosításáról. A változtatás azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság a tisztviselők esetében alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást, amelyet a kormánytöbbség tavaly tett lehetővé.
A kabinet által benyújtott javaslat szerint a kormány- és köztisztviselőket a jövőben méltatlanság, bizalomvesztés, valamint nem megfelelő munkavégzés esetén fel kell menteni, létszámcsökkentés miatt pedig fel lehet menteni. Az előterjesztés alapján a munkáltató a felmentést köteles indokolni, és bizonyítania kell, hogy a felmentés indoka valós és jogszerű.
A Ház a határozathozatalokat követően, még ma elkezdi az Országgyűlés gazdasági bizottsága által előterjesztett ÁSZ-törvényjavaslat általános vitáját, amelyet kedden hatórás időkeretben folytathatnak a képviselők. Az új jogszabály a tervek szerint idén július elsején lép hatályba és egyebek mellett lehetővé teszi, hogy börtönbüntetéssel sújtsák azt, aki akadályozza a számvevőszék vizsgálatát.
A hét első napján terítékre kerül még a lakásszövetkezetekről és társasházakról szóló törvény módosítása, valamint a természetvédelmi jogszabály barlangok védelme érdekében benyújtott változtatása, továbbá a közbeszerzési törvény azon módosítása, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatoknak közoktatási intézményeik megállapodás keretében történő átadását más intézményfenntartó jogosultsággal rendelkező jogi személyeknek, így többek között egyházaknak, egyházi jogi személyeknek.
