Általános vitára vár a Parlament Gazdasági és Informatikai Bizottsága által benyújtott új ÁSZ-törvény tervezete.
A javaslat megengedő szabályok helyett konkrét cselekvést előíró rendelkezéseket és szoros határidőket tartalmaz, amivel elfogadása esetén erősebb és hatékonyabb számvevőszéki munkát tesz lehetővé.
Benyújtotta az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot a Parlamentnek az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat az első olyan sarkalatos törvénytervezet, amely a Parlament elé került az Alaptörvény elfogadása óta. A tervezetet a benyújtó bizottságon kívül támogatta a Parlament Önkormányzati és Területfejlesztési, illetve Költségvetési és Számvevőszéki Bizottsága is. Az ülésterv szerint a javaslat általános vitájára a május 23-ai héten kerül sor.
A tervezet előkészítésében az Állami Számvevőszék is részt vett. A törvényjavaslat a Számvevőszék több mint húsz éves tapasztalataira építkezve született meg. A törvénytervezet három területen ígér komoly megújulást, mégpedig a számvevőszéki jogosítványok, a függetlenségi garanciák, illetve az átláthatóság területén.
A törvényjavaslat elfogadása esetén a Számvevőszék a jelenleginél érezhetően erősebb jogosítványokkal rendelkezik majd, ami azt a célt szolgálja, hogy ne maradhassanak következmények nélkül az ellenőrzések. Bár a törvényjavaslat megtartja a hivatali típusú számvevőszéki jelleget, de az eddigiekkel szemben a Számvevőszékkel való együttműködést kötelezővé teszi, annak elmulasztását pedig szankcionálja. A törvénytervezet a korábbi törvény megengedő szabályaival szemben konkrét cselekvést előíró rendelkezéseket tartalmaz, amelyekhez szoros határidőket rendel.
A tervezet kimondja, hogy az ellenőrzések lefolytatása és megtervezése érdekében az ellenőrzött szervezetnek meg kell adnia az ellenőrzéshez szükséges tájékoztatást és rendelkezésre kell bocsátania a szükséges dokumentumokat. Ez azért komoly előrelépés, mert a jelenlegi törvény nem szankcionálta az együttműködés megtagadását, miközben az meghiúsíthatta az ellenőrzést. A közpénzek pazarlása esetén az Állami Számvevőszék elnöke lehetőséget kapna arra is, hogy kezdeményezze a keretek zárolását, vagy akár az állami támogatások folyósításának felfüggesztését. A törvénytervezet szerint az ellenőrzött szervezet vezetője köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani, és azt határidőre az Állami Számvevőszék elnökének megküldeni, míg az eddigi szabályozásban ilyen kötelezettség nem szerepelt.
Az Állami Számvevőszék erejét nagyban növeli, hogy a számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért a jövőben akár három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. A javaslat lehetővé teszi azt is, hogy kisebb jogszabálysértés, illetve pazarló gyakorlat esetén az Állami Számvevőszék elnöke figyelemfelhívó levéllel forduljon az ellenőrzött szerv vezetőjéhez, akinek ebben az esetben is kötelessége lenne a szükséges intézkedést megtenni és erről az Állami Számvevőszék elnökét értesíteni.
A javaslat körülbástyázza a számvevőszéki munka alapfeltételének tekinthető függetlenséget mind pénzügyi, mind pedig intézményi és szervezeti szinten. Ezt szolgálja, hogy a tervezet szerint az Állami Számvevőszék költségvetése nem csökkenhet nominális értelemben egyik évről a másikra, illetve hogy pluszfeladatot törvény csak úgy adhat a Számvevőszéknek, hogy a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet is biztosítja. A pénzügyi függetlenséget garantálja az is, hogy a számvevői illetményalap elszakad a köztisztviselői illetménytől, a javaslat ugyanis a szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak alávetett számvevők keresetét a nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset függvényében határozza meg. Az illetményalap változása ezzel automatikussá válna, azaz a kormánynak nem lenne lehetősége annak befolyásolására.
Az intézményi és szervezeti függetlenség legfőbb záloga, hogy az Állami Számvevőszék továbbra is csak az Országgyűlésnek van alárendelve, a jelentések, illetve az abban foglalt megállapítások, következtetések pedig bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályait, módszereit maga alakítja ki. A Számvevőszék elnökének a törvénytervezet jelentős szervezetalakítási szabadságot biztosít, ami lehetővé teszi, hogy a Számvevőszék rugalmasan tudjon reagálni az új kihívásokra. Továbbra is a függetlenség egyik garanciája, hogy nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a kormánynak, vagy bármely párt országos, központi szervezetében választott vezető tisztséget töltött be. Garanciális elem az is, hogy a tervezet szerint az Állami Számvevőszék elnöke a számvevőszéki munkával és az államháztartással kapcsolatos összes jogszabály előkészítésében részt vesz majd.
A tervezet kiemelt helyen kezeli az átláthatóság kérdését és rögzíti, hogy az Állami Számvevőszék összes jelentése nyilvános. Ez azt biztosítja, hogy az ellenőrzések a nyilvánosság számára megismerhetők legyenek, és így is hozzájáruljanak a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodáshoz. A működés átláthatóságát szolgálja, hogy bár az ellenőrzésekkor alkalmazott módszertan megválasztása a Számvevőszék felelőssége és hatásköre, de a törvénytervezet rögzíti, hogy az ellenőrzési módszereket és az ellenőrzések során alkalmazott szakmai szabályokat a Számvevőszéknek nyilvánosságra kell hoznia.
