Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács legutóbbi ülésén, május 3-án úgy határozott, haladéktalanul felméri, hogy a bírák idő előtti kényszernyugdíjazása milyen hatást gyakorol a bíróságok működésére.
Ennek érdekében felkérte valamennyi bíróság elnökét, adjon tájékoztatást arról, hogy az általuk vezetett bíróságot hogyan érinti az Alaptörvény rendelkezése.
Az derült ki, hogy a nyugdíjazások következtében önmagában a létszám technikai jellegű pótlása több hónapot, de akár egy évet is igénybe vehet. A felmérés szerint legsúlyosabban a megyei bíróságokat érinti a nyugdíjkorhatár megváltoztatása.
Fontosabb megállapítások:
Az álláshelyek betöltése csak pályázat útján lehetséges. Amennyiben egy ítélőtáblai vagy megyei bírósági tanácselnök állása megüresedik, – márpedig a nyugdíjkorhatár csökkentése többségében a tanácselnököket érinti – elsőként a tanácselnöki álláshely betöltése érdekében kell kiírni a pályázatot. Ezt követheti majd a bírói álláshelyek pályázata attól függően, hogy az adott ítélőtábla, illetve megyei bíróság bírája, vagy más bíróság bírája nyeri el a tanácselnöki beosztást.
Mire minden egymást követően megüresedő álláshelyet – a „láncreakció” végén a helyi bírósági álláshellyel – betöltenek, az 18-24 hónapot vehet igénybe.
A folyamatban lévő ügyeket érintő bíróváltások, – amelyek a büntető ügyek esetében az eljárások megismétlését vonják maguk után -, a tömeges átosztások, az ügyek elbírálásának elhúzódásához, az állam büntető igényének csorbításához, a jogkereső állampolgárok és szervezetek érdekeinek sérelméhez vezet.
A köztudottan nehéz helyzetben lévő Fővárosi Bíróságon az álláshelyek betöltöttségének – egyébként is ingatag – stabilitása megszűnik, a fluktuáció a többszörösére növekszik. A központi régió évtizedek óta megoldatlan helyzete ezzel tovább romlik.
A titkárok kinevezése főként a szabálysértési ügyeket érinthetik érzékenyen, hiszen a szabálysértési törvény 2010. augusztusi módosítása óta eltelt időben éppen a jelenlegi titkárok szerezték meg a szükséges tapasztalatot, de jelentős nehézségekkel kell számolni azokban az esetekben is, ha a végrehajtási ügyeket intéző bírósági titkárok kapnak bírói kinevezést.
Több megyei bíróság is jelezte, hogy bár a titkárok által intézett ügyeket a titkári kinevezést elnyerő fogalmazók elláthatják, de a fogalmazók létszáma kevés, többségük még nincs a jogi szakvizsga „közelében”, ezért a jelenlegi titkári létszámot pótolni nem tudják. Ebből következően azokat az ügyeket, amelyekben eddig titkárok jártak el, valószínűleg nagyrészt bírákra – közöttük a titkárokból kinevezettekre – kell majd kiosztani. Ez mind civilisztikai, mind büntető ügyszakban többlet terhet ró majd a bírákra.
Összességében megállapítható, hogy bírói korhatár megváltoztatása kellő felkészülési időt biztosító átmeneti rendelkezések nélküli bevezetése súlyos, sok tekintetben beláthatatlan következményekkel jár, és az ügyek időszerű intézését 2013 végéig erőteljesen tovább rontja.
Az OIT szerint éppen ezért a következő szempontokat lenne érdemes figyelembe vennie a jogalkotónak az átmeneti rendelkezések megalkotása során:
- A bírói jogviszony valamennyi bíró esetében a 65. életév betöltéséig álljon fenn.
- Valamennyi érintett bíró szolgálati jogviszonya a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben szabályozott felmentési szabályai szerint, és ne „a törvény erejénél fogva” szűnjön meg.
- A felső korhatár drasztikus csökkentése ne érje teljesen felkészületlenül azokat a bírákat, akik a kiszámítható életpályában bízva, aktív bírói tevékenységüket a jelenleg hatályos törvény rendelkezései szerint tervezték. Ezért a 2012. január 1-jén a csökkentett felső korhatárt már betöltött, vagy ahhoz közel álló bírák nyugdíjazásánál egyfajta méltányos fokozatosság, de legalább egy-másfél év átmeneti idő érvényesüljön.
Az OIT tagjai írásban szavaztak a fenti megállapításokat is tartalmazó előterjesztésről, ennek során jelentős többséggel elfogadták a dokumentumot, amely teljes terjedelmében megtalálható a www.birosag.hu OIT / OIT üléseinek összefoglalói című rovatban.
