A sajtószabadság kérdése, az új magyar alaptörvény, illetve a romakérdés is szóba került hétfőn késő este az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén, magyar, illetve szlovák EP-képviselők egyperces hozzászólásaiban.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője arról beszélt, hogy az unió életében a gazdasági kormányzásról szóló jogszabálycsomag új fejezetet jelent ugyan, hiszen felelős gazdaságpolitikára sarkallhatja a tagállamokat, “ez azonban Európa stabilitásának csak az egyik feltétele”. Szerinte “aggasztó jelenség”, hogy az utóbbi időben több tagállamban “visszarendeződés” tapasztalható a demokrácia szempontjából.
“Egyes tagállami kormányok átlépnek a korábban sérthetetlennek tartott jogállami kereteken, korlátozzák a valódi demokrácia érvényesüléséhez elengedhetetlen sajtószabadságot” – mondta Tabajdi. Szerinte az Európai Bizottságnak – az EU legfőbb végrehajtó testületének – és a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak nyíltan fel kellene lépnie a visszarendeződés, az “uniós demokratikus deficit” ellen.
A szlovák Sergej Kozlík, aki az európai liberálisok EP-képviselőcsoportjához tartozik, azt tette szóvá, hogy az új magyar alkotmány minden külföldön élő magyarért felelősséget vállal. Ez szerinte ellentmond a nemzetközi jognak. A magyar alaptörvény emellett “támogatja az új kollektív önkormányzatok szerveződését is olyan magyarok esetében, akik külföldön élnek” – tette hozzá. Ez – vélekedett – oda vezethet, hogy Magyarország beavatkozhat szomszédai belpolitikájába, és további konfliktusokat gerjeszthet Magyarország és szomszédai között.
A szintén szlovák, szocialista Monika Flasíková Benová úgy fogalmazott, hogy a magyar alkotmány “ellentmond a demokrácia alapelveinek”, szövege “alapvetően sérti az emberi jogokat, és hátrányosan befolyásolja a jószomszédi kapcsolatokat az EU más tagállamaival”. Reményének adott hangot, hogy az Európai Parlament a Fidesz-kormányt elmarasztaló állásfoglalást fogad majd el.
Az erdélyi, néppárti Winkler Gyula a romakérdésről szólva aggodalmát fejezte ki az Erdélyben kirobbant ellentétek miatt. Megfogalmazása szerint a helyi kisközösségek “a feszültség, a zaklatás vagy éppen a félelem hatására befelé fordulnak, kirekesztve a velük együtt élő közösségeket”. Hangsúlyozta, hogy a régiók és a közösségek Európájában otthonra kell lelniük a roma közösségeknek is.
“A roma közösség jövője nem rövidlátó vészintézkedésekben, hanem jövőbe néző, szolidaritásra és párbeszédre épülő európai cselekvésben rejlik” – mondta Winkler, és kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség irányítása alatt készülő roma integrációs stratégia “a jövő Európáját teremtheti meg a roma közösségek számára is”.
Az MSZP-s Göncz Kinga arról szólt, hogy a romastratégiában egyszerre kell javítani az oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, lakhatási helyzetet és felvenni a harcot a romaellenesség, a gyűlöletbeszéd, a romákat sújtó diszkrimináció ellen. Az Európai Bizottság romastratégiája szerinte “csak az egyik oldalra, a szociális tennivalókra figyel, sajnálatosan alig említi a romaellenesség elleni fellépés szükségességét, a kérdés emberi jogi dimenzióját”.
Szóvá tette, hogy az uniós végrehajtó testület nem szólalt meg akkor, “amikor Magyarországon heteken keresztül paramilitáris csoportok tartották félelemben a roma lakosokat Gyöngyöspatán, és a magyar kormány csak akkor lépett, amikor a feszültség, a provokáció erőszakba torkollott”. Göncz szerint “most még nem késő változtatni”, és kérte Viviane Reding igazságügyi EU-biztos megszólalását ezekben az ügyekben.
