A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa kezdeményezésére május 6-án összeült a II. Kisebbségi Kerekasztal, hogy értékelje az új Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseit.
Az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság felkérésére a múlt év szeptemberében az országos kisebbségi önkormányzatok, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa megfogalmazták a nemzetiségi jogok bővítésére és pontosítására vonatkozó javaslataikat, és úgy tűnt, hogy ezek bírják a politikai döntéshozók támogatását is. A nemzetiségek nem csak a már eddig is biztosított jogaik megőrzését, hanem azok továbbfejlesztését várták az alkotmányozás folyamatától.
Az országos kisebbségi önkormányzatok és a kisebbségi ombudsman közösen léptek fel a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében, ám csak részleges eredményeket sikerült elérniük. A nemzetiségi jogok szempontjából az Alaptörvény egyes rendelkezései előremutatóak, illetve átveszik a már eddig is biztosított jogokat. Ez azonban nem tudja ellensúlyozni azt, hogy olyan kérdésekben, mint a parlamenti képviselet biztosítása, a nemzetiségi nyelvek védelme vagy a nemzetiségi ombudsman függetlenségének garantálása, jelentős visszalépés tapasztalható.
A II. Kisebbségi Kerekasztal áttekintve az Alaptörvény rendelkezéseit úgy ítéli meg, hogy az alkotmányos keretek továbbra sem biztosítják maradéktalanul a nemzetiségi jogok érvényesülését. Az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvények kidolgozása során ezért fokozott jelentősége van annak, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa lehetőséget kapjanak szakmai álláspontjuk kialakítására, és a jogalkotóval való egyeztetésére.
A II. Kisebbségi Kerekasztal felkéri ezért a Kormányt arra, hogy a nemzetiségi jogokról, a nemzetiségi országgyűlési képviseletről, a nemzetiségi önkormányzatok választásáról, valamint az alapvető jogok biztosáról és helyetteseiről szóló törvények kapcsán ne csak a már kidolgozott javaslatok véleményezésére nyíljon mód, hanem rendszeres szakmai párbeszéd kezdődjön meg a normaszöveg kidolgozása során is.
Az állásfoglalás teljes terjedelmében olvasható az alábbi honlapon→
