Elfogadta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét hétfőn az Országgyűlés. Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő tartózkodott.
Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot Magyarország hétfőn elfogadott új alaptörvénye, amely a Himnusz “Isten, áldd meg a magyart!” sorával kezdődik.
A 2012. január elsejéig hatályos – rendszerváltáskor megalkotott és azóta számos alkalommal módosított – alkotmány bevezetője úgy szólt, hogy a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében állapítja meg Magyarország alkotmányának szövegét az Országgyűlés – az új alkotmány elfogadásáig.
Az új alaptörvény bevezetőjéül szolgáló Nemzeti hitvallás megemlékezik arról, hogy Szent István király ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette:
“Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit” – olvasható a szövegben.
A hitvallás értelmében a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsülik országunk különböző vallási hagyományait, ígérik, hogy megőrzik az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzet szellemi és lelki egységét.
A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők – rögzíti a hitvallás, amelyben az is szerepel: “vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk”.
Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit – folytatódik a szöveg, amely szerint az emberi lét alapja az emberi méltóság.
A hitvallás szerint az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet, a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi – olvasható az új alkotmány bevezetőjében.
E szerint a magyarok tiszteletben tartják történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét; nem ismerik el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését, tagadják a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését:
“Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét” – áll a szövegben, amely kinyilvánítja azt is, a magyarok egyetértenek az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.
Hazánk 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május 2-tól, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk, ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra – tartalmazza a hitvallás, amely úgy zárul: “Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk”.
A preambulumként szolgáló Nemzeti hitvallás válthatja az államigazgatási szervek, hivatalok, közintézmények falán a jelenleg kifüggesztett Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot.
Önálló fejezet tartalmazza az új alkotmányban az alapvető jogokat és kötelességeket. Az előbbiek közé bekerült az önvédelemhez és a tulajdonvédelemhez fűződő jog; az alaptörvény mindenki számára kötelességként határozza meg a képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzést.
Az alkotmány Szabadság és felelősség című fejezete kimondja, hogy alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
Újdonság, hogy az alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Rögzíti az alkotmány azt is, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre.
Alaptörvényi rangra emelkedik a – csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt kiszabható – tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, valamint bekerült a szövegbe az is, hogy akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kártérítésre jogosult. Januártól mindenkinek joga van – törvényben meghatározottak szerint – a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
Az új alkotmány változatlanul rögzíti a jó hírnévhez, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát, gyülekezési és szervezetalapítási jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát. Ugyanakkor az állam a nők és a gyermekek mellett az időseket és a fogyatékkal élőket is külön intézkedésekkel védi.
Ide kapcsolódik, hogy az új alkotmány alapján az időskori megélhetés biztosítását Magyarország a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő.
Több ponton változik a szociális jogok megfogalmazása. Az új alaptörvény értelmében Magyarország törekszik arra, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson; anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibán kívül bekövetkező munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár támogatásra jogosult. A hatályos alkotmány ezzel szemben állampolgári jogként határozza meg a szociális biztonságot, és azt is kimondja, hogy az ellátásnak a megélhetéshez szükséges mértékűnek kell lennie. Az új alaptörvény viszont azt rögzíti, hogy a szociális intézkedések jellegét és mértékét az igénybe vevőnek “a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja”.
Kimondja a dokumentum, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
Változás az is, hogy amíg a hatályos alkotmány jogként deklarálja a munka és a foglalkozás szabad megválasztását, az új alaptörvény ehhez hozzáteszi: képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához, Magyarország pedig törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.
Az alaptörvény szerint Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik; nem szerepel ugyanakkor a szövegben a piacgazdaság kifejezés.
Bekerül az alaptörvénybe: Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
Szintén új elem, hogy a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembe vételével kell megállapítani.
A szülőket változatlanul megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adott nevelést megválasszák, és továbbra is kötelességük taníttatásuk. Újdonság viszont, hogy az alkotmány kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről.
A hatályos alkotmányban is szereplő rendelkezés, amely szerint Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, kiegészül azzal, hogy aki a környezetben kárt okoz, köteles helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni, továbbá hogy “elhelyezés céljából” tilos az ország területére szennyező hulladékot behozni.
Az alaptörvény szerint a természeti erőforrások – a termőföld, az erdők és a vízkészlet -, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme az állam és mindenki kötelessége.
Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzatik létrehozását, illetve a szülőföldön való boldogulásukat.
Míg a jelenlegi alkotmány azzal kezdődik, hogy Magyarország: köztársaság, majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot, az új alaptörvényben az olvasható, hogy “hazánk neve Magyarország”. A szimbólumokkal kapcsolatban bekerül az alaptörvénybe, hogy a hivatalos zászló színei közül a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a remény jelképe. Ezután az alkotmány is rögzíti az augusztus 20-i állami ünnepet és a nemzeti ünnepeket, amelyek közül október 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja, míg az eddigi törvényi szabályozás szerint emellett a harmadik köztársaság 1989-es kikiáltásáé is.
Számos területen sarkalatos törvény bontja majd ki a jövő év elején hatályba lépő új alkotmány rendelkezéseit. Az alaptörvény mintegy harminc kétharmados jogszabályt vetít előre.
Újdonság, hogy sarkalatos törvény rendelkezik majd
- a közteherviselés
- a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól,
- a nemzeti vagyon megőrzéséről,
- valamint a családok védelméről.
- Továbbra is kétharmados törvény tartalmazza majd a választójog részletszabályait. Az alaptörvény új elemként azt rögzíti: minden nagykorú állampolgárnak (lakóhelyétől függetlenül) joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. Ugyanakkor sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
- Szintén a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával fogadja el az Országgyűlés a parlamenti bizottság előtti megjelenés kötelezettségéről, valamint a képviselők javadalmazásáról. Sarkalatos törvény rendelkezik majd az összeférhetetlenségi esetekről, arról, hogy milyen közhivatalokat nem tölthet be parlamenti képviselő, valamint a parlamenti bizottságok vizsgálati tevékenységéről, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségéről.
- Változás, hogy a Magyar Nemzeti Bankról és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló jogszabály is kétharmados lesz.
- A bírósági, ügyészségi szervezetről és az Alkotmánybíróságról változatlanul minősített többséget igénylő törvény rendelkezik majd, ahogy a helyi önkormányzatokról, az Állami Számvevőszékről, a honvédségről, a rendőrségről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról is.
- Továbbra is sarkalatos törvény szabályozza a pártok működését és gazdálkodását, a sajtószabadságot, a magyar állampolgársággal kapcsolatos rendelkezéseket, a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok megismerhetőségét, valamint az eddig nemzeti és etnikai kisebbségeknek nevezett nemzetiségek jogait, így az új alkotmány alapján az Országgyűlés munkájában való részvételüket is.
- Újdonság ugyanakkor, hogy a címer és a zászló használatának részletes szabályai mellett az állami kitüntetéseket is sarkalatos törvény határozza meg.
Az új alkotmány szerint a jövőben nem négy-, hanem ötévente lesznek az önkormányzati választások, legfeljebb kétfordulós lehet a köztársaságielnök-választás, és az államfő március 31-ig elfogadott költségvetés hiányában feloszlathatja a parlamentet.
A 2012. január 1-jétől hatályos új alkotmány értelmében a köztársasági elnöknek továbbra is joga lesz feloszlatni az Országgyűlést akkor, ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.
Megszűnik annak a honatyának a mandátuma, aki egy éven keresztül nem vesz részt a Ház munkájában.
Újdonság, hogy az Országgyűlés az elfogadott törvényt – az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára – megküldheti az Alkotmánybíróságnak, amelynek legkésőbb 30 napon belül határoznia kell.
A házelnöknek öt napon belül kell aláírnia az elfogadott jogszabályokat, amelyek szignálására – miután megkapta – az államfőnek is öt napja van. (A köztársasági elnöknek eddig tizenöt nap állt rendelkezésére, kivéve, ha a Ház sürgős kihirdetést kért, ebben az esetben szintén öt napja volt.)
Rögzítik az alkotmányban, hogy a képviselő nem interpellálhatja, csak kérdezheti a legfőbb ügyészt.
A köztársaságielnök-választás legfeljebb kétfordulós lesz: az első fordulóban továbbra is az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a második körben pedig már csak a korábban a két legtöbb szavazatot kapó jelöltre lehet szavazni. Ekkor a – szavazásban részt vevők számára tekintet nélkül – az lesz az államfő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
Az új alkotmány helyi önkormányzatokról szóló passzusai szerint a helyhatóságnak az önkormányzati rendeletet annak kihirdetését követően haladéktalanul meg kell küldenie a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, és ha azt vagy annak valamely rendelkezését a hivatal jogszabálysértőnek találja, bírósági felülvizsgálatot kérhet.
Kimondja az alaptörvény azt is, hogy a kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. “Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg” – szól a rendelkezés.
Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a kormány hozzájárulásához kötheti.
Nem szerepel a szövegben a most hatályos alkotmány azon kitétele, hogy az önkormányzat jogai védelmében az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
Az új alkotmány szerint az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és változatlanul akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
A jövőben nem lehet országos népszavazást tartani az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról, valamint a központi adónemek, illetékek és vámok mellett új elemként a járulékokról sem. Kikerül az alkotmány szövegéből a népi kezdeményezés intézménye.
Államadósság-korlátot állapít meg az új alaptörvény közpénzügyi fejezete. A Költségvetési Tanács alkotmányos intézmény lesz.
“Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról” – rendelkezik a jövő év januárjától hatályos szabályozás. A márciusban benyújtott javaslat még azt tartalmazta, hogy a parlament “egy naptári évre” alkot törvényt a büdzséről.
Az új alkotmány kimondja: amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Hasonlóképpen a központi költségvetés végrehajtása során vehető fel olyan kölcsön, amely az államadósság növekedését eredményezné. Ezektől a szabályoktól “csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni”.
A – hatályos alkotmányban nem szereplő – közpénzfejezet emellett rögzíti azt is, hogy a magyar állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon és ilyet “csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel, az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett”. Ilyen szerződés pedig – az indoklás szerint azért, hogy a közpénzek törvényes és indokolt felhasználása ellenőrizhető, a költségvetésből származó pénz útja nyomon követhető legyen – csak olyan szervezettel köthető, amelynek “tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható“.
Ez az átláthatósági feltétel vonatkozik azokra a szervezetekre is, amelyek a központi költségvetésből támogatást kapnak. A fejezet emellett tartalmazza, hogy a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekűek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét továbbra is hat évre nevezi ki a köztársasági elnök, és az államfő joga a jegybank alelnökeinek kinevezése is.
Az új alaptörvényben – szemben a most hatályossal – szerepelni fog a Költségvetési Tanács, amelynek tagjai az államfő által hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve az Állami Számvevőszék elnöke. A büdzsé elfogadásához a jövőben szükség lesz a testület előzetes jóváhagyására. (A tanácsot 2008-ban állította fel a parlament. Eredetileg az államfő jelölte a tanács elnökét, a jegybank és az ÁSZ elnöke pedig egy-egy tagra tehetett javaslatot, a választás joga az Országgyűlést illette. A parlament tavaly decemberben változtatott a törvényen, ekkor megszüntették a testület akkori tagjainak megbízatását is.) A tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
Arról, hogy Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti, és ezért elsődlegesen az Országgyűlés és a kormány felelős, az alkotmány Alapvetés című fejezete rendelkezik. Ezt az elvet az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek is kötelesek tiszteletben tartani.
Januártól az alaptörvény azt is rögzíti, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.
Az új alaptörvény hatálybalépése után konkrét jogi érdek nélkül az állampolgárok nem kérhetik jogszabályok felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól (Ab), ugyanakkor a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a testület egyedi jogvitákban is dönthet majd. Újdonság, hogy utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet.
Az Ab a költségvetési és adókérdésekben korlátozott jogkörét akkor kapja vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. A testület 11 helyett 15 tagú lesz, amit az előterjesztő a növekvő ügyteherrel indokolt. A bírák mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól.
Több ponton módosul az Ab hatásköre és az eljárások kezdeményezésére jogosultak köre az új alaptörvény jövő januári hatálybalépésével.
Előzetes normakontrollt ezután nemcsak a köztársasági elnök, hanem – a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a parlament elnökének zárószavazás előtti indítványára – az Országgyűlés is kérhet. Az Ab az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. A házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Ab nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha azonban az alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, a parlament újratárgyalja; az ismételt indítványról az Ab tíz napon belül dönt.
Az Ab a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát egyelőre továbbra is kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja felül és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Ez a korlátozás tavaly novemberben Lázár János fideszes frakcióvezető javaslatára került az alkotmányba, és az új alaptörvény értelmében mindaddig érvényben marad, amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét.
Fontos változás, hogy a testület alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. Ugyancsak a hatáskörébe tartozik majd, hogy bírói kezdeményezésre megvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát, és továbbra is mérlegelheti a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.
Változatlanul az Alkotmánybíróság joga, hogy a tisztsége gyakorlásával összefüggésben szándékosan törvényt sértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szembeni eljárásban a cselekményt elbírálja.
Az Ab hatásköreit egyébként eddig nem az alkotmány, hanem az Alkotmánybíróságról szóló törvény részletezte, az új alaptörvény viszont felsorolja az eljárások típusait.
Újdonság ugyanakkor, hogy ezután a testület elnökét is a parlament jelöli ki az Ab tagjai közül, hivatali idejének végéig (ez eddig a bírák joga volt, a megbízatás pedig három évre szólt).
Az új alaptörvény az alkotmányvédelem legfontosabb szerveként azonosítja az Alkotmánybíróságot, amelynek tagjai továbbra sem folytathatnak politikai tevékenységet és nem lehetnek tagjai pártnak.
A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyett a Kúria lesz, az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik a bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya az új alkotmány január 1-jei hatálybalépésével. A Kúria elnöke és a legfőbb ugyanakkor ügyész mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az alaptörvény erejénél fogva megszűnjön.
Beemelik az alaptörvénybe azt a tavaly hozott rendelkezést, amely szerint a legfőbb ügyészt kilenc évre választja a parlament az ügyészek közül.
Az eddigi néggyel szemben a jövőben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa. (A jelenlegi alkotmány az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról tesz említést, az adatvédelmi biztosról és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról külön törvény rendelkezik.)
Az új alaptörvény szerint az ombudsman helyettesei – akiket, csakúgy, mint az alapvető jogok biztosát, szintén a parlament választ majd – a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi majd.
Az alapjogi biztos eljárását továbbra is bárki kezdeményezheti, míg az a korábban bárkit megillető jog, hogy a törvények utólagos vizsgálatát kérje az Alkotmánybíróságtól, a kormány és a képviselők negyede mellett az ombudsman lehetősége lesz.
A Kúria első emberét kilenc évre választja majd a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmada, míg az LB-elnök mandátuma eddig hat évre szólt.
Az új alkotmány úgy fogalmaz, a “bírósági szervezet többszintű“, de a hatályossal szemben nem tartalmazza azt a tételes felsorolást, hogy az igazságszolgáltatást az LB, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. Kitér viszont arra, hogy az ügyek meghatározott csoportjaira – különösen a közigazgatási és munkaügyi jogvitákra – külön bíróságok létesíthetők.
Az alaptörvény – a jelenlegivel ellentétben – nem nevesíti az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot mint a bíróságok igazgatását ellátó szervet.
Továbbra is kétharmados törvénynek kell szabályoznia a bíróságok szervezetét és igazgatását, valamint a bírák jogállását és javadalmazását.
