A pénzügyi válság, illetve a válsággal összefüggő károk következtében jelentősen megnőtt a pénzügyi szektor egyes intézményeiben és szolgáltatásaiban csalódott ügyfelek száma.
A bizalomvesztési folyamat gyengítheti a piacok stabilitását, ezért fokozottan szükséges a bizalom helyreállítása. E helyzetben felértékelődik a pénzügyi fogyasztóvédelem – ezen belül a PSZÁF szerepe is – olvasható a hatóság első alkalommal tegnap publikált fogyasztóvédelmi kockázati jelentésében.
A hazai pénzügyi piacok 2010. II. félévi fogyasztóvédelmi helyzetét górcső alá vevő dokumentum, amely első a maga nemében, több jelentős problémára is felhívja a figyelmet, és bemutatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) lehetséges további lépéseit, megoldási javaslatait.
2010-ben fokozott szabályozói aktivitás határozta meg a pénzügyi piacok működésének feltételeit, amelyben a PSZÁF határozott kezdeményező szerepet játszott. Az intézkedések zöme a háztartások igen nagy számát érintő hitelezés feltételrendszerét alakította át. A fogyasztók számára kedvező változást jelentett többek között az egyoldalú szerződésmódosítások feltételeinek további szigorítása, valamint a lakosság részére jelentős kockázatokat hordozó devizában történő eladósodás jelentős korlátozása.
Az életbe lépett szigorítások ellenére a lakossági hitelek futamidő alatti kamatozása továbbra sem kellően látható át. A Felügyelet fogyasztóvédelmi szempontból ösztönzi a referencia kamatlábhoz kötött, a futamidő alatti fix kamatfelárú termékek elterjedését, mivel a hosszú távú szerződések költségeinek kiszámíthatósága növeli az átláthatóságot és a versenyt, és egyben csökkenti az ügyfelek kiszolgáltatottságát.
A befektetésekkel kombinált betéti termékeknél fogyasztóvédelmi aggályokat vethet föl a termék jellemzőihez (hosszú futamidő, a klasszikus betétektől eltérő kockázatosság) képest hiányos, nem kiegyensúlyozott tájékoztatás. A konstrukciók összetettségéhez, kockázatához illeszkedő fogyasztóvédelmi elveket, előírásokat kell megfogalmazni a megfelelő tájékoztatás érdekében. A lakossági hitelintézeti folyószámlák díjstruktúrája gyakran átláthatatlan, nehezen hasonlítható össze, s az egyes szolgáltatók közötti váltást a pénzügyi intézmények nem segítik elő.
A befektetési (unit-linked) biztosításoknál a nem körültekintő fogyasztóknak több biztosításközvetítő nem ad teljes körű tájékoztatást, s így az ügyfél sokszor nincs tisztában a termékhez kapcsolódó tényleges kockázatokkal. E termékek díjstruktúrája az átlagosan tájékozott fogyasztó számára sok esetben átláthatatlan, az ajánlatok, alternatív lehetőségek összevetése nehézkes.
A tőkepiaci befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok nem tartalmaznak olyan konkrét fogyasztóvédelmi elemeket, mint például a hitelezés kapcsán. Szükséges, hogy a befektetési konstrukcióknál egységesedjenek a tájékoztatási követelményekre, a befektetői ismeretek felmérésére és intézmények általi értékelésére, mindezek tényleges végrehajtására vonatkozó feltételek, hogy a befektetővédelem következetesen érvényesíthető legyen.
A Felügyelet a törvényben rögzített feladatánál fogva folyamatosan monitorozza a piacot fogyasztóvédelmi szempontból, és az azonosított problémákra, kockázatokra valamennyi rendelkezésére álló eszközzel reagál. Szükség esetén hatósági eljárást indít, jogalkotásra tesz javaslatot, a klasszikus hatósági eszközök mellett azonban újszerű megoldásokat is alkalmazni kell a pénzügyi fogyasztók védelme érdekében – áll a PSZÁF jelentésében, mely elérhető a www.pszaf.hu oldalon.
