Várhatóan több mint 40 módosító indítványt nyújt be a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatához a két kormánypárti frakció vezetője. Ezek egyike szerint a jövőben 11 helyett 15 tagja lehet az Alkotmánybíróságnak (Ab).
Lázár János Fidesz-frakcióvezető hétfői sajtótájékoztatóján közölte, a nemzeti konzultáció eredményei alapján minimum négy változtatást kezdeményeznek majd:
- az alkotmány ne tartalmazzon rendelkezést a gyermekek utáni szavazati jogról – az erről szóló társadalmi-szakmai vita azonban folytatódjon -,
- alkotmányos alapelvként szabályozzák a tényleges életfogytiglan intézményét;
- emellett javasolják, hogy az alkotmány szóljon a parlamenti bizottság előtti kötelező megjelenésről,
- és a Kárpát-medencében őshonos fajok védelméről is.
Mindezen felül a politikus bejelentette: a Fidesz-KDNP kezdeményezi, hogy a jövőben 11 helyett 15 tagja legyen az Alkotmánybíróságnak. Lázár János a létszám tervezett megemelésével kapcsolatban úgy tájékoztatott, hogy Paczolay Péter, a testület elnöke hívta fel a figyelmet arra, hogy az alkotmányjogi panasz intézménye erős munkaterhet jelenthet majd az Ab-nek.
Megerősítette, költségvetési kérdésekben addig lenne az Ab döntési jogköre alapjogi sérelemre korlátozva, amíg az államadósság-klauzula nem érvényesül, vagyis amíg nem csökken az adósság a nemzeti össztermék 50 százaléka alá.
A bíróságokat érintő további változtatás lehet – a független Szili Katalin javaslatára -, hogy szabályozzák a bírák minimum életkorhatárát. Ez alkotmánybírák esetén 45 év lenne, bírák esetében pedig 30. A hétfői frakcióülésen ezzel kapcsolatban “élénk polémia” bontakozott ki arról, hogy a bírák esetében nemcsak a kezdő, hanem a befejező életkort is rögzíteni kellene – fejtette ki, utóbbira konkrét számot azonban nem említett.
A frakcióvezető emellett bejelentette: módosító indítványaik között lesz a forint szerepeltetése az új alkotmányban – ami szerinte egyáltalán nem függ össze az euróbevezetéssel -, továbbá – ugyancsak Paczolay Péter kezdeményezésére – az ombudsman is fordulhatna az Alkotmánybírósághoz utólagos normakontrollért, és nevesítenék, hogy az ombudsmannak helyettese a jövő nemzedékekért felelős és a kisebbségi jogokért felelős ombudsman.
A választójogi korhatár 18-ról 16 évre csökkentése nincs napirenden – mondta.
Lázár János közölte, indítványozza majd a vármegye elnevezés “megfontolását” is, szerinte ugyanis a vármegyének “nem jó történeti aspektusai vannak. (…) Sokkal inkább azt gondolom, amit nekem egy hódmezővásárhelyi választó mondott, hogy annak, akinek cseléd vagy napszámos volt a nagyapja vagy dédnagyapja, annak mást jelent a vármegye, mint aki a XII. kerületből szemléli a világot”. Megjegyezte ugyanakkor, tart attól, hogy kisebbségben marad az indítványával.
Az ön- és a tulajdonvédelem jogáról ugyancsak szól majd az elképzelések szerint az új alkotmány, ám – mint azt Lázár János kérdésre hozzáfűzte – ez nem szükségszerűen jelenti a fegyvertartás liberalizációját. Kimondanák, hogy mindenkinek joga van törvényben meghatározott módon a szabadsága, személyi biztonsága ellen intézett vagy azokat közvetlenül fenyegető, jogtalan támadás elhárításához, valamint azt, hogy mindenkinek joga van törvényben meghatározott módon a tulajdona ellen intézett, illetve azt közvetlenül fenyegető, jogtalan támadás elhárításához.
Megfontolásra érdemesnek nevezte a politikus Gerő András történész javaslatát – amelyről várhatóan szintén lesz egy módosító indítvány -, vagyis azt, hogy a piros-fehér-zöld színű állami lobogó 1848-as jelentéstartalmát – erő, hűség, remény – határozzák meg az új alkotmányban. A Fidesz elnöksége támogatta ezt az elképzelést.
Szili Katalin és több zöldszervezet javaslatára várhatóan beemelik az egészséges környezethez való jogot is az új alaptörvénybe – tájékoztatott Lázár János.
Hozzátette, a frakciószövetséghez összesen több mint 140 módosító indítvány érkezett. A módosító indítványokat nem csomagban, hanem külön-külön nyújtják majd be.
Kérdésre megjegyezte, a 200 tagú parlamentet kétharmados törvényben fogják rögzíteni.
