Kormánypárti és jobbikos képviselők igen szavazatával egyhangú támogatással vette tárgysorozatba a független Szili Katalin alaptörvény-javaslatát az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén.
Szili Katalin, a Szociális Unió elnöke a tanácskozáson azt mondta, a demokratikus folyamatok erősítése késztette alkotmányjavaslata benyújtására, arra, hogy alternatívát jelenítsen meg a parlament előtt. A képviselő húsz évvel a rendszerváltás után szeretné, ha a konfrontatív demokrácia egy alapvetően konszenzuális demokratizmus irányába mozdulna el, erre példa lehet a tervezetben a szociális biztonsághoz való jog, valamint a munkához való jog alkotmányos megfogalmazása.
A korábban MSZP-s, ma függetlenként dolgozó képviselő, volt házelnök javaslatában kitért a nemzeti szimbólumokkal kapcsolatos elképzeléseire is, amelyek szerint különbséget tenne az állam és a nemzet zászlaja között: az állam zászlaja a piros-fehér-zöld lobogó lenne, benne a címerrel, a nemzet zászlaja pedig a trikolór. Szili Katalin javaslata alapján magyar származásúakat nem lehetne kiutasítani az ország területéről, vagyis nem pusztán az állampolgársághoz kötné ezt a tilalmat. A javaslatban szerepel az egyenlő szavazat elve, a jövő generációinak védelme és a kétkamarás parlament is.
A napirendi pont tárgyalásán MSZP-s és LMP-s képviselők nem vettet részt. A fideszes és KDNP-s képviselők alaptörvény-javaslatáról, valamint Szili Katalin alkotmánytervezetéről kedden kezd együttes általános vitát az Országgyűlés.
