A Líbia elleni gazdasági szankciók kiterjesztéséről dönthetnek hétfői ülésükön az uniós külügyminiszterek – értesült a BruxInfo tanácsi forrásból.
Az EU közösségi szinten nem vesz részt az észak-afrikai országot érintő katonai akciókban, de több tagállam, leginkább Franciaország és Nagy-Britannia kiemelt szerepet vállal a Kadhafi-rezsim megdöntéséért indított katonai missziónak, amely jobbára a líbiai légtérzárat és a fegyverembargót hivatott fenntartani. Líbia vasárnap este tűzszünetet kért.
Az Európai Unió közösségi szinten is szeretne adekvát választ adni a líbiai események elfajulására, és bár több tagország vezetője egyértelművé tette, hogy az EU nem katonai szervezet, és saját haderő hiányában a katonai akciókban sem tud (és nem is akar) közösségi keretek között részt venni, így az Unió vélhetőleg a február 28-án megismert „forgatókönyv” szerint cselekszik. A Tanács akkor döntött a két nappal korábban Líbia ellen hozott ENSZ-szankciók átvételéről, és kiterjesztéséről, és a BruxInfo értesülései szerint hasonlóképpen dönthetnek hétfői ülésükön az EU külügyminiszterei is.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön adott felhatalmazást egyebek mellett a nemzetközi közösség tagországainak a líbiai légtérzár létrehozásához és katonai erő alkalmazásához is, amennyiben Líbia népét veszély fenyegeti. A BT határozott a kereskedelmi légiközlekedés leállításáról, a fegyverembargó megerősítését, és a Biztonsági Tanács – a Kadhafi-rezsim vezetői mellett – több embernek a vagyonát is zárolná, tovább szigorítva ezzel a legutóbbi ENSZ-határozatot. Tanácsi források szerint az ENSZ eddigi rendelkezéseit ismerve meglepően szigorú és konkrét határozatot hozott a nemzetközi közösség.
Úgy tudjuk, az uniós külügyminiszterek hétfőn átültetik az ENSZ-szankciókat, és ismét kiterjesztik azokat: főként különböző líbiai gazdasági társaságok működésével és vagyonával kapcsolatos további korlátozások várhatók. „Az EU nem szereplő a katonai játéktéren, sokkal inkább a gazdasági szankciókat preferálja” – fogalmazott egy magas rangú tanácsi forrás. Ezt a vélekedést megerősítette maga az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, aki pénteken Brüsszelben örömét fejezte ki amiatt, hogy az ENSZ-szankciók kiterjednek az olajeladásokból származó líbiai bevételek befagyasztására is.
A március 11-i rendkívüli európai tanácsi ülésen a tagállami vezetők még értelmetlennek találták az olajbevételek befagyasztását, azzal érvelve, hogy a kikötők jó része már az ellenzékiek kezén van, így ez nem lenne érdemi büntetés Kadhafinak. Időközben viszont fordulat következett be, a líbiai elnök ugyanis visszafoglalta az ország jó részét, a hadsereg pedig az ellenzéki központot, Bengázit vette ostrom alá.
Az ENSZ-határozattal, és az Arab Liga támogatásával lényegében teljesült minden feltétel, amit az Európai Tanács március 11-én szabott a légtérzár felállításához. Az uniós állam- és kormányfők legutóbbi rendkívüli csúcstalálkozójukon arról döntöttek, hogy támogatják a radikálisabb beavatkozást, ha erre világos nemzetközi jogi felhatalmazás érkezik (eként értelmezik sokan az ENSZ-határozatot); ha a régió is támogatja a beavatkozást (az Arab Liga jóváhagyta); és ha a líbiai nép részéről tömeges igény mutatkozik rá.
Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő hangsúlyozta, hogy az ENSZ-szankció ellen senki nem szavazott a 15 tagú Biztonsági Tanácsban. Az állandó tagok közül Kína és Oroszország, a rendes tagok közül pedig Németország, India és Brazília tartózkodott. Peking és Moszkva meggyőzése nem volt egyszerű feladat – fogalmazott egy tanácsi forrás, Németország pedig a II. világháború óta kezeli óvatosan a katonai akciókat. A líbiai eseményekkel kapcsolatban Berlin közölte, támogatja a beavatkozást, de részt nem vesz benne.
Az Európai Tanács elnöke a nyilatkozatában kijelentette, hogy a közösség készen áll további humanitárius akciókra. Herman Van Rompuy szerint minden eszközzel meg kell védeni a líbiai lakosságot.
Válságtanácskozás Párizsban
Francia kezdeményezésre az EU és az Arab Liga vezetői, valamint az ENSZ főtitkára, az Egyesült Államok és Kanada képviselői válságtanácskozást tartottak szombaton Párizsban, ahol megerősítették az ENSZ-határozat rendelkezéseit. Az ülés után Nicolas Sarkozy francia államfő bejelentette, mivel Moammar el-Kadhafi elnök nem tartotta be az ENSZ-határozatát, amely azonnali tűzszünetre szólította fel a líbiai rezsimet, a szövetséges erők megkezdik a légtérzár felállítását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy több tagország vadászgépeket küld Líbia közeli légibázisokra, ahonnan folyamatosan figyelik az észak-afrikai állam légterét. Ha pedig Kadhafi gépeket vet be a lakosság ellen, azonnal reagálni tudnak.
A katonai akciót hetek óta szorgalmazó, és a válságtanácskozást is kezdeményező francia államfő némiképp elkésett a bejelentéssel, brit vadászgépek ugyanis már péntek este Líbia felé indultak. Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő a párizsi találkozó után azt nyilatkozta, hogy Kadhafinak még mindig van választása: vagy végrehajtja az ENSZ-határozatot, amely azonnali tűzszünetre szólítja fel Líbiát, vagy „a nemzetközi közösségnek nem marad más választása, mint folytatni a katonai akciót”.
