A képviselők az Országgyűlés ma 13 órakor kezdődő ülésnapján szavaznak az új alkotmány előkészítéséről és a semmisségi törvényjavaslatról, emellett elfogadhatják a médiatörvény és médiaalkotmány Európai Bizottság által kezdeményezett módosítását. Eredményes választás esetén délután esküt tehet a monetáris tanács négy új tagja.
A korábbi elképzelésekkel ellentétben az Országgyűlés a kormány helyett a képviselőcsoportokat kéri fel arra, hogy törvényjavaslatot nyújtsanak be március 15-ig az új alaptörvény szövegéről, ha a Ház hétfőn megszavazza az új alkotmány elfogadásának előkészítéséről szóló határozati javaslatot. A Lázár János fideszes és Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető javaslata alapján módosult előterjesztéssel a parlament kodifikációs segítségnyújtásra kéri fel a kabinetet.
A határozati javaslat tájékoztatást ad az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának munkájáról, ennek alapján a következő alaptörvény preambulumában utalni kell az ország legfontosabb alapértékeire, a demokráciára, a jogállamiságra és az alkotmányosságra. A testület szerint az új alkotmánynak méltatnia kell Magyarország ezeréves történelmi múltját, valamint a kereszténység szerepét és a történeti alkotmány értékeit. A bizottság ajánlása alapján utóbbi esetben szükséges a Szent Koronára mint a magyar államiság kifejezőjére való utalás is.
A parlament akár a médiatörvény és a médiaalkotmány módosításáról is dönthet, de csak akkor, ha az előterjesztéshez benyújtott egyetlen módosító indítvány sem kap támogatást. A kormány által megfogalmazott változtatások a kiegyensúlyozott tájékoztatás szabályozását, a regisztráció és a más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók kérdését érintik. A javaslat elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.
Az MSZP képviselőcsoportjának kezdeményezésére név szerinti szavazással határoznak a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő ítéletek orvoslásáról. A semmisségi törvényjavaslat néven ismertté vált előterjesztés azokat az öt évvel ezelőtti tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan hozott ítéleteket és szabálysértési megállapításokat törli el, amelyek kizárólag rendőri jelentés vagy rendőri tanúvallomás alapján születtek.
Az Országgyűlés június 30-ig meghosszabbíthatja a vörösiszap-katasztrófa miatt Vas, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyére 2010. október 6-án kihirdetett veszélyhelyzetet. A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett előterjesztés a külterületi mentesítés, valamint a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. kiszakadt vörösiszap-tározójának helyreállításával és a csurgalékvizek kezelésének befejezésével indokolja a hatóságok további folyamatos jelenlétének igényét. A javaslat szerint a sérült zagytározó kazettát a legkedvezőbb forgatókönyv alapján május 31-ig tudják lezárni, de ez akár június középéig is elhúzódhat.
A kormány a Borsod-Abaúj-Zemplén megyén tavaly végigvonuló árvíz miatt elrendelt veszélyhelyzet április 30-ig történő meghosszabbítását is kéri a parlamenttől. Az erről szóló határozati javaslat azzal indokolja a lépést, hogy a Sajó és a Hernád vízgyűjtő területén a februárban megszokottnál nagyobb volt a hóban tárolt vízmennyiség.
Szintén a mai határozathozatalok napirendjén szerepel az Országos Választási Bizottság és az igazságügyi miniszter tavaly őszi önkormányzati választásokról szóló jelentése, valamint az egészségügyi kamarákról szóló törvény kötelező tagságot előíró módosítása, továbbá a hatékonyabb vízkárelhárítást célzó javaslat is.
A várhatóan késő estébe nyúló első ülésnap után kedden a magyar népességfogyás megállításának “sürgető szükségességéről” kezdődik vitanap a jobbikos Z. Kárpát Dániel előterjesztésére. A több mint ötórás időkeretű napirendi pont után a képviselők a nemdohányzók védelméről szóló, a zárt légtérben történő dohányzást jelentősen korlátozó javaslathoz benyújtott módosításokat tárgyalhatják.
