Lezárult kedd délután a parlamentben az alkotmánykoncepció részletes vitája, amelyben az MSZP és az LMP az általános vitához hasonlóan nem vett részt.
Jobbik: szerepeljen a magyar nyelv védelme az alaptörvényben!
Nyikos László (Jobbik) felszólalásában fontosnak nevezte, hogy az új alkotmányban szerepeljen a magyar nyelv védelme.
Párttársa, Novák Előd ügyrendben kért szót, és azt vetette fel, hogy a kormány tagjainak kötelességük lenne részt venni az ülésen. Kifogásolta, hogy Répássy Róbert államtitkár a páholyban beszélget. Válaszul az ülést vezető alelnök, Jakab István azt mondta: az előterjesztő Salamon László a teremben van, ahogy a kormányt képviselő Répássy Róbert is.
Jobbik: a nép válassza az államfőt!
Novák Előd felszólalásában közölte: pártja a törvényjavaslathoz 49 módosító indítványt nyújtott be, amelyek közül mindössze egyet támogattak a kormánypártok. Beszélt a képviselők visszahívásának intézményéről, hangsúlyozva: “szép dolog” a szabad mandátum elve, de szavai szerint valamilyen szintű visszahívhatóságot meg kell teremteni. Közölte: az összeférhetetlenséget is alkotmányi szinten kívánja szabályozni a Jobbik.
A jobbikos képviselő kiemelte: pártja az államfő közvetlen, nép általi megválasztását javasolja.
Salamon László (KDNP) minderre válaszul közölte: kétféle alapvető kormányforma van, a parlamentarizmus és az elnöki rendszer. Hozzátette: az államfőválasztás módja ahhoz igazodik, hogy milyen a rendszer. Parlamentáris rendszerben az államfőt a parlament választja, prezidenciális rendszerben azonban természetes, hogy a nép választja az államfőt – tette hozzá.
Ha erős hatalmú államfőt akarunk, szükség van a népszavazásra, de akkor nincs szükség az erős hatalmú miniszterelnökre, mert “kétfejű” ország nem működőképes – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.
Fidesz: cél, hogy az új alkotmány büszkévé tegyen minden magyar embert
A fideszes Gyopáros Alpár azt mondta: az a cél, hogy olyan alkotmánya legyen Magyarországnak, amely méltóképpen képviseli az ezeréves magyar államiságot, és ami büszkévé tehet minden magyar embert. Véleménye szerint minden képviselőnek hozzá kell járulnia az alkotmányozás folyamatához.
A Jobbik a nemzeti vagyon védelmére szólít fel
Varga Géza (Jobbik) közölte: “módosítójavaslat-sorozatának” célja, hogy a nemzetközi megállapodásokat betartva olyan alapelveket rögzítsen az alkotmányban, amelyek biztosítják a nemzet fennmaradását, a nemzeti vagyon megmaradását, a társadalom jólétét. Mint fogalmazott, egy jövőképet szeretne a koncepcióba szőni, amelynek szellemiségében tükröződik a Szent Korona-tan alapján álló történelmi alkotmány.
Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel szintén a nemzeti vagyon, a stratégiai vagyon védelmére hívta fel a figyelmet. Megítélése szerint tarthatatlan, hogy a magyar természeti kincsek hasznát külföldiek arassák le. Hozzátette, “azt sem látom, hogy ki lenne jelentve ebben az alaptervezetben, hogy a Kárpát-medence domináns népe a magyar”.
A szintén jobbikos Hegedűs Tamás pártjának arra a módosító javaslatára mutatott rá, amely szerint az alkotmánynak ki kellene fejeznie, hogy a jegybank nem független a törvényhozástól, sőt, felelősséggel tartozik annak, és kötelessége támogatnia a kormányzati gazdaságpolitikát.
Fidesz: védje az alaptörvény a termőföldet!
A fideszes Ódor Ferenc szerint a termőföld védelmének mindenképpen meg kell jelennie az alkotmányban. Véleménye alapján az állam köteles a természeti közjavak, a táji értékek megóvását biztosítani, a nemzeti vagyonnal pedig a jelen és a jövő nemzedékek érdekeit figyelembe véve gazdálkodni.
Frakciótársa, Győrffy Balázs ugyancsak a föld- és a vízvagyon fontosságát emelte ki, továbbá közölte, határozottan elutasítja “a genetikailag módosított organizmusok térnyerését”.
Rónaszékiné Keresztes Mónika (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy a jelenleg hatályos alkotmány bevezetője jelzi annak ideiglenes jellegét. Úgy látja, az új alaptörvénynek döntő fontosságú “életvezetési elveket” kell megfogalmaznia “korunk kihívásai alapján”. Fontosnak nevezte továbbá, hogy egységesen és világosan határozzák meg a házasság és a család fogalmát.
Jobbik: Magyarország hivatalos nyelve a magyar
Szávay István (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a kormány nem támogatta módosító javaslatait, amelyek közül az egyik az alkotmányban rögzítené: Magyarország támogatja a határon túli magyar közösségek önrendelkezési törekvéseit. A másik pedig azt mondaná ki, hogy Magyarország hivatalos nyelve a magyar.
A fideszes Ékes József erre úgy reagált: a koncepcióban nincs benne, az alkotmányban viszont biztosan szerepelni fog az utóbbi megállapítás.
Fidesz: húsz éve alkotmányozási kényszer van
A fideszes Ágh Péter – emlékeztetve arra, hogy a hatályos alaptörvény preambuluma hangsúlyozza a jogszabály ideiglenességét – úgy fogalmazott: Magyarországon húsz éve alkotmányozási kényszer van, az új alkotmány elfogadásával pedig lehetőség nyílik egy átmeneti korszak lezárására.
A kormánypárti képviselő kifejezte reményét, hogy a nemzeti konzultáció révén sok fiatal vesz majd részt az alkotmányozási folyamatban.
Ezután az elnöklő Latorcai János a részletes vitát lezárta. Az előterjesztő bizottsági elnök, Salamon László közölte: a határozathozatal előtt reagál a vitában elhangzottakra.
A Jobbik a bűncselekmények áldozatairól
A jobbikos Baráth Zsolt napirend utáni felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy február 22. a bűncselekmények áldozatainak világnapja. Ezután az elmúlt két hónapban történt bűncselekményeket sorolt, rákérdezve: szándékozik-e a kormány hatékony intézkedéseket tenni “az egyre elképesztőbb mértéket öltő bűnözés ellen”?
