A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elutasítja a közoktatási törvény és a pedagógus- életpályamodell koncepcióit, az érdekvédelmi szervezet szerint a megküldött tervezetek nem szolgálnak alapul ahhoz, hogy a közoktatás rendszerének hatékony, szakszerű, törvényes működéséhez szükséges törvényi szabályozás elkészüljön.
Az érdekvédelmi szervezet a honlapján 12 oldalon foglalta össze a közoktatási törvényhez megfogalmazott észrevételeit, e szerint egy új törvény elkészítése sokkal nagyobb jelentőségű annál, hogy néhány napos egyeztetés után alapos véleményt lehessen róla mondani. Ezért – mint fogalmaznak – elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy az elkészült tervezeteket néhány napos egyeztetés után tárgyaltatják meg.
Kitérnek arra is, hogy a tervezet számos ponton megváltoztatja a közoktatásról szóló törvény paramétereit. A PSZ szerint nem található válasz az átmeneti rendelkezésekre, az átszervezési feladatok megoldására, az átszervezésből eredő többletkiadásokra és ezek költségeinek fedezésére. Így például ha új és kötelező egységes tanterveket vezetnek be, akkor minden iskolában át kell alakítani a foglalkoztatás szerkezetét – említenek egy példát, hozzátéve: egyik szakképesítéssel rendelkező pedagógusból sok, másikból kevés lesz egy adott intézményben vagy esetleg még az országon belül is. Ezért részletes átmeneti szabályokat kell alkotni az új rendelkezések bevezetésére és a régi előírások kivezetésére.
A PSZ kifogásolja azt is, hogy az előterjesztő nem ad valóságos képet azokról a feladatokról, amelyek együtt járnak egy ilyen nagy horderejű átalakítással. A költségszámítások elnagyoltak, és nem terjednek ki minden várható új feladatra. Nincs bemutatva az előkészítő osztály, a testnevelési órák számának megemelése, a szakmai ellenőrzések növelése, az iskolaérettségi vizsgálatok költsége.
Az új paraméterek költségbecslése is megkérdőjelezhető, továbbá a helyi óvodák, iskolák alapításának, fenntartásának költségei is. Nem fogadható el, hogy a tankötelezettség 6 éves korban kezdődik és 17 éves korig tart, különös tekintettel arra, hogy az ingyenességet a tankötelezettség végéig kívánják biztosítani, és az érettségi utáni szakképzés már fizetési kötelezettség alá esik. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumoknál megfogalmazottakat értelmezhetetlennek tartják: olyan többletterheket írnának elő, amelyeknek a költségszámításai sehol nem találhatók meg. Példaként említik a két pluszórát, a harmadik idegen nyelvet, a negyedik idegen nyelv fakultatív tanulását, tanítását, önképzőkörök, szakkörök működtetését.
Nincs válasz arra, mi van akkor, ha 20 százaléknál kevesebb tanuló indul országos tanulmányi versenyen – sorolják. Az 50 óra közösségi szolgálat sincs egyértelműen kifejtve. Ki szervezi meg, és ki felel a megszervezéséért? Ki az a tanuló, akinek nem kell részt vennie ebben, például azért, mert nem tud, mert beteg, mert sajátos nevelési igényű? – teszik fel a kérdéseket.
Álláspontjuk szerint a pedagógusok életpályamodellje nem szűkíthető le a vitaanyagban található kérdéskörökre. A pedagógusok életpályája akkor teljes, ha biztosítják nekik a közreműködést a szakmai döntéshozatalban, a részvételt az intézményvezetés feladataiban – írják.
Mint rámutatnak, a megküldött tervezetek semmiféle foglalkoztatási biztonságot nem nyújtanak, éppen ellenkezőleg, a pedagóguspályán foglalkoztatás teljes ideje alatt kiszolgáltatott nemcsak a közalkalmazott, hanem a munkavállaló pedagógus is. Szerintük hiányzik a tervezetből a foglalkoztatást meghatározó törvények összhangja.
Kifogásaik között említik, hogy nem tisztázott: a pedagógusok foglalkoztatását meghatározó kötelező óraszám és az ehhez kapcsolódó összes többi, megoldásra váró kérdés melyik törvény része lesz. Nem világos a pedagóguskamara helye, szerepe, sem pedig az, hogy milyen jogai vannak a foglalkoztatásnál. A Pedagógusok Szakszervezete felhívja a figyelmet arra is, hogy minden számítás ellenére nem egyértelmű a többletköltségigény, valamint nem világosak annak forrásai. Szerintük nem pontosan számítják ki a tervezetekben a költségek hatását, példaként említik, hogy a legkisebb kötelező munkabér összege nem 73 ezer, hanem 78 ezer forint, s 2012-re ez az összeg feltehetően nő. A források a 2009. év kiadásait veszik alapul, ez félrevezető, mert azóta megszűnt a 13. havi illetménykompenzáció és változtak a közterhek is – írták.
A koncepciókról kedden tárgyal Közoktatás-politikai Tanács. A február 11-i keltezésű legújabb változatok azt tartalmazzák, hogy a két koncepció közigazgatási egyeztetése pénteken zárul le, és március 9-én kerülhet a kormány elé a két koncepció.
