A gyermekek után adandó “extra” szavazati jog kérdése – tehát hogy felkerüljön-e ez vagy sem az állampolgárok véleményét az új alkotmány tartalmáról kikérő tizenkét pontos kérdőívre – óriási vitát váltott ki a Nemzeti Konzultációs Testületben – nyilatkozta Szili Katalin volt házelnök, független országgyűlési képviselő, a konzultációs testület tagja a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában hétfő este. A politikus szerint az új alkotmány nem csak a pártok akaratának kérdése, annak előkészítésébe a minél szélesebb társadalmat is be kell vonni.
Legelőször 2003-ban, még házelnökként fogalmazta meg, hogy szükség lenne egy új alaptörvényre, hiszen a rendszerváltozás hajnalán megszületett alaptörvényünk az 1949-es alkotmány módosítása – fogalmazott Szili Katalin, aki szerint még az Európai Unióba történt 2004-es belépésünk előtt több témát – például a parlament egy vagy kétkamarás voltát, illetve a hazai kisebbségek parlamenti képviseletét – rendezni lett volna célszerű egy új alaptörvényben.
Ekkor arra nem volt meg a politikai akarat a politikai pártok részéről – fogalmazott Szili Katalin, aki szerint házelnöksége ideje alatt többször felvetődött az új alkotmány megalkotásának ügye. S bár annak szükségességét minden politikai erő elismerte, mégsem tudtak egymás partnerei lenni a dokumentum megalkotásában – tekintett vissza a volt házelnök.
“Én viszont úgy gondolkodom, hogy egy demokrácia nem működik ellenzék nélkül, és egy jól működő demokrácia pedig konstruktív ellenzék nélkül. Éppen ezért nem csak mint független képviselő, hanem mint a Szociális Unió elnöke is, úgy gondoltam, egy ilyen folyamatban szükséges részt venni” – érvelt az alkotmány előkészítésébe való bekapcsolódása mellett Szili Katalin.
Az alkotmány nem csak a pártoké
Ha az alkotmányozás körüli politikai akarat meglétét nézzük, a teljes akarat most sincs meg az új alaptörvény megalkotása körül. Az MSZP szigorú feltételekhez kötné az új alaptörvény elfogadását. Egyfelől négyötödös parlamenti többséghez, másrészt két, egymást követő Országgyűlés jóváhagyásához – vetette fel a Közbeszéd.
Ebben több pártnak többféle elképzelése van – reagált a volt házelnök. Alapvetően úgy gondolom,az alkotmány nem a politikai pártoknak készül, nem egy pártpolitikai dokumentum kell legyen. Az alaptörvény nem csak a pártok akaratának kérdése, az előkészítésébe az egész társadalmat be kell vonni, és szükséges elérni, hogy ha lehet, mindenki a saját alkotmányának érezze az alaptörvényt – összegezte véleményét Szili Katalin.
Az “extra” szavazati jogról óriási vita volt
Melyik kérdéseket emelné a kérdőíven szereplők közül? A legnagyobb előzetes vitát talán a gyermekek után a szülőknek adandó “extra” szavazati jog ügye váltotta ki – hangzott a közbevetés.
“Azt kell mondjam, a konzultációs testületen belül erről óriási vita volt, többen nem értettünk egyet ezzel a kérdéssel. De többek azt mondták: fel kellene tenni a kérdőívre, azért, hogy meglássuk, egyáltalán hogy gondolkodik erről a társadalom, s hogy nem szabad előre megmondanunk, hogyan gondolkodjon róla” – reagált Szili Katalin. Hozzátette saját véleményét is a többlet szavazati jogról: ez egy elég sajátságos és érdekes felvetés, hiszen a világon nem sok helyütt van ilyen lehetőség. A felvetés végül is rajta lesz a választópolgároknak küldött kérdőíven – derült ki a beszélgetésből.
Értékekre kérdez a kérdőív
A többi, kérdőívre került kérdésről Szili Katalin azt mondta: alapvetően az értékekről szólnak a feltett témák. Azt firtatják, hogyan próbálunk gondolkodni közösségünkről “térben és időben”; a nemzeti összetartozásról, mint értékről, a következő generációkért érzett felelősségről – hogyan akarjuk ezt képviselni?; a természeti értékeink és a nemzeti vagyon megőrzéséről, a termőföld védelméről – sorolta a volt házelnök
Az állampolgárok válaszait a kézbesítéstől számított két héten belül várja a konzultációs testület. Az eredmények feldolgozása pedig a kormány feladata lesz – nyilatkozta Szili Katalin, a Nemzeti Konzultációs Testület tagja a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.
