A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nem veszi saját ténykedése kritikájának, ha a jövőben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is vizsgálódhat a magán-nyugdíjpénztáraknál – nyilatkozta Binder István, a PSZÁF szóvivője a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának csütörtök este.
Binder szerint a KEHI-t helyzetbe hozó javaslat nem szól a banktitok korlátlan feloldásáról. A fogyasztóvédők viszont szerinte megalapozatlanul állítják, hogy a bankok áthárítanák ügyfeleikre a válságadót – ilyesmi eddig biztosan nem történt a PSZÁF tanulmánya szerint.
Köztisztviselőként nem igazán vagyok kommentálós pozícióban – így reagált Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője arra a kérdésre, hogy vajon mi szükség lehet felhatalmazni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt azzal a jogkörrel, melynek keretében visszamenőlegesen vizsgálhatná a magán-nyugdíjpénztárak működését, miközben a PSZÁF-nak az elmúlt tíz évben ez volt a feladata.
A PSZÁF nem érzi kritikának, ha a KEHI is vizsgálódik.
Binder István hozzátette: csak találgat, amikor arra gondol, hogy talán olyan szempontok vezették a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottját, aki jegyzi ezt a törvénymódosító javaslatot, hogy ne csak az átadó, hanem az átvevő fél (kormányzat) oldaláról is “legyen egy ellenőrző szem”, és ezzel a nyugdíjpénztári vagyon állami kezelésbe vétele még inkább gördülékenyen történjen meg.
Mindezt nem értékelik a PSZÁF felé irányuló kritikának? – kérdezte a Közbeszéd.
Semmiképpen nem gondolnám, hogy erről lenne szó, hiszen az említett törvényjavaslat semmilyen hatáskört vagy jogkört nem vesz el a PSZÁF-tól, amely szerv továbbra is gőzerővel arra készül, hogy ezt az átadás-átvételt, és egyébként a nyugdíjpénztári rendszert – ahogy eddig is – ellenőrizze – szögezte le a szóvivő.
Nem lesz korlátlan banktitok?
Lehet félnivalójuk a magán-pénztáraknak, például attól, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzése során olyan tranzakciók, banktitkok kerülnek napvilágra, amelyek a PSZÁF figyelmét elkerülték, de adott esetben büntethetőek lesznek ezért a pénztárak? – vetette fel a Közbeszéd.
“Ezt azért lenne nehéz kommentálni, mert nem tudom, mik lesznek a KEHI vizsgálati szempontjai, mit látnak meg. Azt viszont fontos jelezni: nem arról van szó a törvényjavaslatban, hogy általánosságban feloldanák a banktitkot. A KEHI kizárólag egy nézőpontból, a pénztári működés nézőpontjából tekinthet meg bizonyos banktitkokat” – reagált a PSZÁF szóvivője.
Hozzáférhet például olyan adatokhoz a KEHI, mint hogy egy-egy konkrét személynek egy adott időszakban mennyi megtakarítása volt? – hangzott a kérdés.
Nyugdíjpénztári vonatkozásban annyit mond ki a törvényjavaslat, hogy a pénztári vagyon átadás-átvétele, és a nyugdíjpénztárak korábbi működése vonatkozásában feloldja a banktitkot. “Ennél többet nem mond, meglátjuk, hogy részletesen mi fog itt történni” – reagált Binder István.
Kétezres taglétszám alatt sem kötelező megszűnni.
Mi lesz azokkal a pénztárakkal, amelyek kénytelenek lesznek bezárni az alacsony taglétszám miatt? És mi lesz ezen pénztárak ügyfeleivel? – kérdezte a Duna Televízió.
A törvény feltételes módban fogalmaz, és azt mondja ki, hogy ha kétezer fő alá esik a pénztártagok száma, akkor a PSZÁF visszavonhatja a pénztár engedélyét. Nem a taglétszám az elsődleges, hanem az, hogy megvannak-e a tartalékok és az egyéb, működést szolgáló elemek. Az az összefüggés természetesen megáll, hogy pár száz tag nem biztosan teremti meg a biztos működés feltételeit – ismertette a hátteret Binder István.
Ha egy pénztár nem tud biztonságosan működni, akkor összeolvadhat másik pénztárral, dönthet közgyűlésén a végelszámolásról, vagy – ezek híján – a felügyelet kezdeményezheti az engedélye visszavonását és a felszámolást. A tagok átléphetnek más pénztárba, illetve ebben az egy esetben az állami TB-rendszerbe is visszatérhetnek – ismertette a hátteret Binder.
A bankok nem hárítják át a bankadót.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a PSZÁF-hoz fordult, mert azt tapasztalták, hogy egyes pénzintézetek már elkezdték áthárítani a válságadó terheit az ügyfelekre. Vizsgálják-e a kérdést? – vetette fel a Közbeszéd.
Pénteken jelenik meg a PSZÁF honlapján az az összefoglaló tanulmány, amelyik alapos elemzés alapján azt mutatja majd ki, hogy a bankok, pénzintézetek eddig – februárig – nem hárították át a válságadó többletterheit az ügyfelekre. Ez az állítás egyelőre tehát nem igaz – szögezte le Binder István.
Hozzátette: maga az említett egyesület pár intézményt nézegetett meg, pár tételt kiragadott – de különösebb hatástanulmányokat nem tudott bemutatni. “Azt gondolom, hogy felelőtlen és meggondolatlan lépés riogatni az ügyfeleket. Ha lesz ilyen áthárítása, a PSZÁF jelezni fogja, és akkor az államnak kell majd elgondolkodnia azon, hogy szükséges-e e intézkednie” – nyilatkozta Binder István a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának.
