Selmeczi Gabriella (Fidesz) képviselői önálló indítvány formájában hétfőn benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely lehetőséget teremt arra, hogy a Kehi ellenőrizhesse az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártagok portfólióját képező eszközöket, és azok átadását az államnak.
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról című törvényjavaslatban szereplő ellenőrzés biztosítja, hogy a pénztárakból átlépő természetes személyek jogai a bonyolult és önmagában is kockázatos átadási folyamat során nem sérülnek. A miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja vasárnap jelentette be, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) át fogja világítani a magánnyugdíj-pénztárak vagyonát, megvizsgálja, hogy a vagyonkezelés a jó gazda gondosságával történt-e, és ellenőrzi a vagyonátadás, -átvétel folyamatát, aminek több törvény módosításával teremti meg a jogi alapját.
Az ÁSZ ellenőrzi az alap működését
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap működését és gazdálkodását a javaslat szerint továbbra is az Állami Számvevőszék (ÁSZ) fogja ellenőrizni. Az alapról szóló törvény azonban kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy a pénztártagok portfólióját képező eszközöket, azok átadását a Kehi ellenőrzi, amely e feladata ellátásához banktitkokat, fizetési titkokat, értékpapírtitkokat, pénztártitkokat és üzleti titkokat is megismerhet.
Mivel a megjelölt titokfajták és a pénztártagok személyes adatainak megismerése közérdekű feladat teljesítéséhez kapcsolódik, és az adatátvevő törvényi kötelezettségének ellátásához szükséges, továbbá az adatok felhasználása az ellenőrzés mértékéig célhoz kötött, a törvénymódosítás a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban van – áll a javaslat indoklásában.
A Kehi a törvényjavaslat szerint ellenőrizheti a magánpénztári törvény hatálya alá tartozó magánnyugdíj-pénztáraknak és szervezeteknek a portfólió átadását megelőző működését, gazdálkodását is, beleértve az általuk közvetlenül vagy közvetve kezelt portfóliót képező eszközöket is. A tervezet az indoklás szerint ezzel annak a jogos társadalmi elvárásnak teremti meg a jogszabályi alapját, hogy az állampolgárok valós képet kaphassanak arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseivel, amelyek járuléknak minősülnek, a pénztárak miként gazdálkodtak.
Vizsgálják a pénztárak vagyonkezelését is
A Kehi fő feladata az lesz, hogy megvizsgálja, visszakerül-e az államhoz a jogos járandóság, tényleg annyit ér-e a magánpénztári vagyon, amennyit a pénztárak mondanak. Megvizsgálják azt is, hogy a működési költségeket hogyan használták fel a magánnyugdíj-pénztárak, és a vagyonkezelés hogyan, mennyire célszerűen történt – mondta Selmeczi Gabriella. A vizsgálat a közreműködőkkel – befektetési alapokkal, letétkezelőkkel stb. – kötött szerződésekre is kiterjed. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) együtt kell működnie a Kehivel, és adatokat szolgáltatnia számára az ellenőrzésekhez, aminek jogi lehetőségét a felügyeletről szóló törvény módosításával teremti meg a javaslat, ennek hiányában a PSZÁF az adatok átadását köteles lenne megtagadni.
A törvény a javaslat szerint a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. Selmeczi Gabriella vasárnap azt mondta: reméli, hogy a parlament – akár a házszabálytól eltéréssel – minél előbb elfogadja a törvénymódosítást, és a jogszabály még február végén hatályba léphet.
