A téli időszakban a csúszós utak és sokszor a másik fél magatartása miatt is sokszor elkerülhetetlenek a kisebb koccanások, esetleg nagyobb vagyoni kárral, személyi sérüléssel is járó közlekedési balesetek. A fogyasztók közül nagyon kevesen tudják, hogy ez esetben mi a teendőjük, szükséges-e rendőrt hívni, illetve milyen papírt kell a balesetben érintett feleknek kitölteniük.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény értelmében baleset bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy-, gépjármű- és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Új szabály, hogy a biztosítási szerződés azonosításához a kötvényszámot is meg kell tudni adni, így a biztosítási kötvény másolatát érdemes a forgalmi engedélyben tartani. A károsult a bekövetkezett kárt a bekövetkeztétől vagy az arról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.
Célszerű ezért a gépjárműben tartani az úgynevezett Európai baleseti bejelentő nyomtatványt, amelyet bármelyik biztosítónál beszerezhetünk, hívják ezt „kék-sárga” bejelentőnek is. Ennek tartalma egész Európában egységes, csupán a használt nyelvekben térnek el egymástól, így külföldi balesetek esetében is használhatóak. Nagyon fontos, hogy ezt pontosan töltsük ki és abban minden tény egyértelműen rögzítésre kerüljön. Ne feledkezzünk meg az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről sem és a baleseti bejelentő egy példányát gondosan őrizzük meg, ezt kell majd ugyanis a biztosítóhoz eljuttatnunk.
Ha a balesetet mi okoztuk, akkor értelemszerűen a baleseti bejelentőt saját biztosítónknak kell eljuttatni, ha pedig mi szenvedtük el, akkor a károkozó biztosítótársaságát keressük meg a további ügyintézéssel kapcsolatban.
Fontos tudnivaló, hogy amennyiben a balesetben érintett felek meg tudnak egyezni a felelősség kérdésében, akkor már nem kell további tényeket tisztázni, azonban, ha véleményük ebben eltér, mindenképpen rendőrt szükséges hívni. Ez esetben mindkét érintett kötelessége a rendőrt megvárni a helyszínre érkezésig.
Kevésbé ismeretes, hogy a károkozóra szigorúbb szabályok vonatkoznak, így neki 5 munkanapon belül kell írásban bejelentenie a káreseményt biztosítójánál és meg kell adnia a kárrendezéshez szükséges adatokat. Ezzel együtt az ügy szempontjából lényeges körülményeket is be kell jelenteni, valamint ha a káreseménnyel kapcsolatban valamely hatóság vagy rendőrség eljárást folytatott le, ezt a szervet szintén meg kell jelölni.
Ha pedig a nekünk kárt okozó üzembentartó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkezik, akkor az előbbieket a Kártalanítási Számla kezelőjénél, azaz a Magyar Biztosítók Szövetségénél (MABISZ) jelenthetjük be és innen várhatjuk kárunk megtérítését. Ismeretlen károkozó esetén szintén 30 napon belül kell a MABISZ-hoz fordulni.
Kevesen tudják még azt, hogy a kötelező biztosítás nem terjed ki arra a kárra, ami a károkozó gépjárművében keletkezett. Ez esetben csak akkor számíthat a károkozó saját kára megtérítésére, ha úgynevezett casco biztosítással is rendelkezik.
Végezetül, közúti baleset bekövetkezése esetén mindenképp álljunk meg és győződjünk meg arról, hogy történt-e személyi sérülés. Ekkor nem csak a rendőrséget, hanem a mentőket is értesítsük, megérkezésükig a sérülteknek – lehetőségeinkhez mérten – segítséget kell nyújtani. Ha nem így teszünk, akkor ez megalapozhatja büntetőjogi felelősségünket is.
