Az Országgyűlés 2010. december 13-án fogadta el a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvényt, melynek általános érvényű célja, hogy a jövőben a kiemelt jelentőségű állami nyilvántartások vonatkozásában az adatfeldolgozói tevékenységet is csak az állami szférába tartozó, így az adatkezelő által közvetlenül ellenőrizhető szervezet láthassa el.
Nemzeti adatvagyonnak minősül a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok és közérdekből nyilvános adatok összessége. Expressis verbis kimondja a jogszabály, hogy ezen adatállomány tekintetében az adatfeldolgozással megbízható személyek és szervezetek körét törvény korlátozhatja, vagy az adatfeldolgozásnak az adatkezelőtől különböző személy vagy szervezet általi ellátását kizárhatja. Tehát, ha törvény arról rendelkezik, hogy az adatfeldolgozást csak államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet láthatja el, az adatkezelő kizárólag a Kormány rendeletében az adott nyilvántartás tekintetében meghatározott szervvel vagy szervezet köthet adatfeldolgozásra szerződést.
A Kormány ugyan ezen nyilvántartások, államigazgatási szervek, valamint kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek körét külön rendeletben állapítja meg, azonban már e törvény is meghatároz számos olyan ágazati jogszabályt, amelyben kizárólag államigazgatási szervek vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet láthat el adatfeldolgozói tevékenységet. Így különösen az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartása; a családtámogatási és fogyatékossági ellátásokkal, az energiafelhasználási támogatásokkal, valamint a lakástámogatásokkal kapcsolatos szociális nyilvántartás; a személyi adatok és lakcímnyilvántartás; a földhasználati nyilvántartás; a földmérési és térképészeti nyilvántartások; a nyugdíj-biztosítási és az egészségbiztosítási nyilvántartások; az ingatlan-nyilvántartás; az útiokmány-nyilvántartás; a szabálysértési nyilvántartás; a közúti közlekedési nyilvántartás; az állami adóhatóság és a vámhatóság által kezelt adatok nyilvántartása; a cégnyilvántartás; a központi idegenrendészeti nyilvántartás tartozik e körbe. Érdekes abba belegondolni, hogy eddig e nyilvántartások vonatkozásában kik látták el az adatfeldolgozási tevékenységet.
Garanciális szabályként határozza meg a törvény, hogy az elektronikus adatfeldolgozás (az elektronikus formában rögzített adatra vonatkozó adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése) során használt informatikai rendszernek még a minősített adatnak nem minősülő adatok esetében is a „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adatot kezelő rendszerre előírt (személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus) biztonsági követelményeknek kell megfelelnie.
A törvény az ezen kiemelt nyilvántartásokban kezelt adatokhoz való folyamatos hozzáférést – a közigazgatás folyamatos és zavartalan működésének biztosítása szempontjából – olyan közérdeknek tekinti, amely indokolttá teszi azok büntetőjogi védelmét is. A Btk. XV. fejezetében Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények között, a Visszaélés minősített adattal III. címben kerül elhelyezésre A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény tényállása. Büntettet követ el az, aki az adatkezelőnek a nemzeti adatagyon körébe tartozó állami nyilvántartásban kezelt adathoz történő hozzáférését vagy az adatkezelés körébe tartozó más művelet elvégzését akadályozza vagy lehetetlenné tesz. Súlyosabban minősül a cselekmény, ha jelentős érdeksérelmet okoz. A Btk. szerint nemzeti adatvagyon körébe azon állami nyilvántartás tartozik, amelyben adat feldolgozását törvény alapján kizárólag állami szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet végezheti (függetlenül attól, hogy ténylegesen ki végzi).
A törvény már hatályos, azonban könnyítésként lehetőséget biztosít az új előírásoknak meg nem felelő adatfeldolgozó személyek illetve szervezetek számára arra, hogy az e körbe tartozó nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási tevékenységüket 2011. december 31-éig végezhessék.
