“A médiatörvénnyel nem veszélyeztetni, hanem erősíteni akartuk a véleményszabadságot” – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter szerdán Brüsszelben az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) előtti meghallgatásán.
A magyar EU-elnökség igazságügyi munkaprogramjának megvitatására szánt tanácskozáson több EP-képviselő felvetette a magyar médiatörvény kérdését. Navracsics megerősítette, hogy a magyar kormány már a jövő hét elején – tehát jóval a megjelölt határidő előtt – elküldi hivatalos válaszát az Európai Bizottság felvetéseire.
Neelie Kroes EU-biztos az uniós végrehajtó testület nevében a múlt pénteken küldött a magyar kormánynak levelet, amelyben aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy mennyiben felel meg a médiatörvény az uniós jognak, közelebbről és a média- és audiovizuális szolgáltatásokról szóló EU-irányelvnek. Kroes két héten belül várja a magyar kormány válaszát.
A szerdai LIBE-meghallgatáson elhangzott olyan képviselői felvetés, hogy a magyar törvény – azzal, ahogyan megfogalmazza a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét – korlátozza a véleményszabadság érvényesülését.
Válaszában Navracsics kifejtette: magyar felfogás szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás nem jelent veszélyt a véleményszabadságra nézve. A törvény megalkotásakor – tette hozzá – a véleményszabadság erősítése volt a cél. Szerinte ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar szabályozás túl szélesen fogalmazza meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, és ezzel veszélyezteti a véleményszabadságot, akkor meg fogják találni azt a megfelelő szabályozási spektrumot, amely a kiegyensúlyozottság igényét is kielégíti.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar bírói állásfoglalásokban már kiérlelődött a kiegyensúlyozott tájékoztatás fogalmi követelményrendszere. Így például – jegyezte meg – a kiegyensúlyozottságot nem minden egyes adás vonatkozásában kell “patikamérlegen méricskélni”, hanem a műsorfolyam egésze tekintetében kell vizsgálni.
Egy másik képviselői felvetésre, amely a médiahatóság vezetőjének szerepére vonatkozott, Navracsics Tibor elmondta, hogy a médiatanácsi határozatok ellen bírósághoz lehet fordulni. Kitért arra, hogy a magyar médiatörvény a gyűlöletbeszéd visszaszorítását is célozza.
A vitában az általánosabb igazságügyi kérdések között szóba került az európai áldozatvédelmi szabályozás ügye. E tekintetben egyelőre nincs minősített többségi támogatást élvező tervezet a tagállami kormányokat képviselő igazságügyi tanács előtt, és Navracsics szerint most meg kell várni az Európai Bizottság – az EU legfőbb végrehajtó testülete – új javaslatcsomagját.
Nagy figyelmet szenteltek a képviselők az EU és az Egyesült Államok közötti adatcserével, illetve adatvédelemmel kapcsolatos kérdéseknek. Navracsics Tibor elmondta, hogy a légi utasokkal kapcsolatos adatszolgáltatás ügyében viszonylag egyszerű a helyzet, hiszen már meglévő szerződést kell frissíteni. Az átfogó adatvédelmi egyezmény ügyében azonban még szélesebb körben kell tárgyalásokat folytatni. Magyarország a hét végén Budapesten európai és amerikai szakértők részvételével szervez tanácskozást ebben a kérdésben – közölte az igazságügyi miniszter.
