A korrupció még mindig komoly problémát okoz az unióban, ezért fontos, hogy az ellene folytatott küzdelem szerves része legyen az EU szakpolitikáinak – mondta Jana Mittermaier, a Transparency International (TI) brüsszeli uniós irodájának vezetője Budapesten.
A TI azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy a Külügyminisztériumban átadták ajánlásaikat a soros magyar uniós elnökségnek. Jana Mittermaier üdvözölte, hogy a minisztériumban meghallgatták a Magyarországnak és az egész uniónak szóló javaslataikat. Földes Ádám, a TI magyarországi tagozatának vezetője kijelentette: átfogó, európai korrupcióellenes stratégiát kell kidolgozni.
A magyar elnökség nyitott az együttműködésre, ajánlásaikat jelenleg tanulmányozzák a tárcánál – tette hozzá. Mint kiemelte: a korrupció elleni fellépés európai iránya több ponton megegyezik a Magyarországon szükséges intézkedésekkel, az uniós megoldásokat gyakran a magyar jogalkotóknak is meg kellene fontolniuk.
Az unió jelenleg vizsgálja azt a jogszabályt, amely arról rendelkezik, hogy biztosítani kell az EU-intézményeik dokumentumainak nyilvánosságát. Ezzel kapcsolatban Jana Mittermaier egyebek mellett kiemelte, félő, hogy az esetleges módosítások szigorítanák a nyilvánossági szabályokat. El kell érni, hogy a polgárok valóban megismerhessék a nevükben meghozott döntések hátterét – mutatott rá. Földes Ádám szerint a magyar elnökség sokat tehetne ezért.
Jana Mittermaier arra is felhívta a figyelmet, hogy az unió intézményeinek alkalmazottaira és az ott tevékenykedő lobbistákra nem vonatkoznak kötelező nyilvánossági szabályok, ezért kötelező regisztrációt kellene bevezetni. Földes Ádám hozzátette: Magyarországon 2010 végétől hatályon kívül helyezték a lobbitörvényt, amelynek helyébe semmilyen új szabályozás nem lépett, így nem lehet tudni, hogy a közpénzekre vagy a jogszabályokra vonatkozó közhatalmi döntéseket ki, milyen módon befolyásolja. Véleménye szerint az ország átvehetné az Európában máshol már működő gyakorlatokat.
Földes Ádám megemlítette az úgynevezett “forgóajtó-jelenséget”, amely az üzleti és a közszféra közötti munkahelyváltásokat jelenti. Magyarországon jelenleg nem szabályozzák ennek körülményeit – emelte ki.
A tájékoztatón kiosztott sajtóanyag alapján a TI szerint foglalkozni kellene a visszaéléssel az uniós pénzügyi forrásokkal, továbbá a pártfinanszírozással; szóvá teszik azt is, hogy hiányzik a visszaélésekről hírt adók védelme. A Transparency International ajánlásai között szerepel az üzleti kapcsolatok körében és a közbeszerzési eljárásokban elkövetett vesztegetések elleni küzdelem, továbbá a határokon átnyúló igazságszolgáltatási és rendőri együttműködés.
