Ambiciózusnak minősítették és támogatásukról biztosították az Európai Bizottság tagjai és az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei kedden Magyarország uniós elnökségi gazdasági programját.
A miniszterek brüsszeli találkozóján Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mutatta be a programot, kiemelve annak négy prioritását: a szorosabb gazdasági koordinációt hozó európai szemeszter elindítását, az úgynevezett gazdasági kormányzás megerősítését, a pénzügyi szolgáltatások és szabályozás megerősítését, valamint a tartós euróövezeti stabilitási mechanizmus megteremtését.
“Nagyra értékeljük az európai integrációt, mert megóv bennünket attól, hogy a XXI. század első évtizedeiben, itt Európában, egymás között pénzügyi, gazdasági csatákat vívjunk” – fogalmazott Matolcsy. Úgy vélte ugyanakkor, hogy jelenleg “az euró olyan házra hasonlít, amelyet felépítettünk, de alatta némiképp ingoványos a talaj”. A közös pénz mögött szerinte még “nincs meg az a politikai és fiskális koherencia”, amely “megóvná a rengésektől és a kihívásoktól”. Ehhez meg kell erősíteni az eurót – hangoztatta -, annak viszont feltétele a gazdasági koordináció.
Úgy ítélte meg, hogy az említett prioritásokat elvégezve az EU rövid távon megóvhatja az eurót, de közép- és hosszú távon meg kell teremteni mögötte a tartós stabilitást is. Külön említette Matolcsy György a foglalkoztatás szerepét. Hosszú távon az EU pénzügyei akkor lesznek biztonságban, ha költségvetéseik mögött magas foglalkoztatási szint és dinamikus növekedés áll – fejtette ki. Hetven százalék alatti foglalkoztatási ráta esetén még nem tekinthető stabilnak a valuta – tette hozzá.
Kiemelte azt is, hogy Magyarország a tizenkét új EU-tagállam képviseletét is fontosnak tartja. Azt kérte az uniós tagállamoktól, tekintsenek úgy erre a térségre, mint a következő európai “peremre”, azaz egy gyorsan fejlődő, ígéretes, dinamikus növekedést hozó övezetre.
Olli Rehn pénzügyi biztos felszólalásában úgy vélekedett, hogy Magyarország nehéz időszakban vette át az elnökséget, és a következő hónapokban intenzív munka vár a pénzügyi tanácsra. A félév első kihívásának azt nevezte, hogy az EU átfogó, hatékony választ adjon a szuverén államadósság problémájára.
A finn biztos egyetértett azzal, hogy a gazdasági koordináció terén átfogó reagálásra van szükség. A bizottság múlt héten kiadott növekedési felmérése konkrét célkitűzéseket határoz meg, amelyeket el kell érni. Ehhez a tagországok vezetőinek legkésőbb márciusban átfogó iránymutatást kell elfogadniuk – emelte ki. Fontosnak mondta azt is, hogy az EU profitáljon az új pénzügyi szabályozási keretekből, illetve tavasz végén végezze el az új banki stressz-teszteket.
Michel Barnier, a pénzügyi szolgáltatásokért is felelős biztos azt kívánta, hogy a kezdeti ambiciózus ritmus meg is maradjon a magyar elnökségi félév folyamán. Úgy vélte, a magyar, majd az azt követő lengyel félév is meghatározó lesz gazdasági szempontból. A szakterületét érintő témák közül a francia biztos kiemelte a származékos pénzügyi piaci termékekre vonatkozó szabályozást, amely “már a célegyenesben van”. Külön méltatta az elnökség támogatását az egységes európai fizetési övezetre vonatkozó új szabályozással kapcsolatban.
Algirdas Semeta adóügyi biztos értésre adta: egyebek között ahhoz vár hozzájárulást a magyar elnökség részéről, hogy a tagországok előrelépjenek az adócsalás, illetve adómegkerülés elleni küzdelemben. Egyetértett az elnökséggel abban, hogy zöld adózási napirendet kell megvalósítani. Az energiaadózással kapcsolatban egy javaslat minden bizonnyal még a magyar elnökség alatt az asztalra kerül – tette hozzá.
A magyar programot kommentáló miniszterek közül a belga Didier Reynders hangoztatta, hogy országa teljes egészében támogatja az elnökségi elképzeléseket. Magyarországnak Belgiummal és Spanyolországgal közös programja is van a tavaly év elején kezdődött másfél éves időszakra.
A svéd Anders Borg pedig reményét fejezte ki, hogy a program révén sikerül előrelépni a prioritásként megjelölt területeken. A magyar terveket a svéd miniszter kitűnőnek nevezte.
