Az eurózóna pénzügyminiszterei hétfőn megkezdték a tárgyalásokat a mentőcsomagként működő, összesen 440 milliárd eurós pénzügyi alap megerősítéséről, ám azt az Eurócsoport elnöke is elismerte, hogy bizonyos véleménykülönbségek hátráltatják a munkát.
Az EFSF kistafírozása egy átfogó csomag részét képezi majd, amiben a banki stressz tesztek is helyet kapnak.
Az euróövezet pénzügyminiszterei hétfőn este hozzáláttak annak a pénzügyi alapnak a megerősítéséhez, amelyből Írországot és más, ezután államadósság-válságba sodródó tagállam talpra állítását finanszírozzák. Az Eurócsoport ülését követően a grémium elnöke, Jean-Claude Juncker ugyanakkor elismerte, hogy a tagállamok között akadnak árnyalatbeli véleménykülönbségek a változtatásokat illetően, de azt tagadta, hogy ezek drámaiak volnának. A luxemburgi miniszterelnök szerint mindenesetre a következő napokban felgyorsítják a munkát, bár arra nem vállalt garanciát, hogy már a február 4-i EU-csúcsig előállnak majd a tervvel, ahogy azt néhány nappal ezelőtt az Európai Bizottság elnöke sürgette.
Múlt szerdán José Manuel Barroso elsőként szorgalmazta az összesen 440 milliárd eurós európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) „hitelező kapacitásának megerősítését” és „tevékenységi körének a kiterjesztését”. Azt is hozzátette, hogy erről legkésőbb a február 4-i, eredetileg az energiapolitikának és az innovációnak szentelt EU-csúcson meg kellene állapodni. „Jó okunk van az előkészítő munka felgyorsítására” – közölte Juncker, anélkül azonban, hogy elkötelezte volna magát és az Eurócsoportot bármilyen határidő mellett.
Az egyik függőben lévő kérdés, amire tehát egyelőre nincs válasz, hogy az eurózóna tagjai megemelik-e a 440 milliárd eurós (az IMF-kölcsönnel együtt 750 milliárd eurós) keretet, vagy beérik a jelenlegi keret rugalmasságának növelésével, több pénzt felszabadítva az esetleges beavatkozásra. A jelenlegi szabályok értelmében ugyanis a 440 milliárd euróból csak 250 milliárd mozgósítható, a fennmaradó résznek egyfajta tőketartaléknak kell lennie, hogy biztosítsa az EFSF kiváló (AAA) hitelminősítői besorolását. Németország, a pénzügyi eszköz fő részvényese inkább a második megoldást preferálja.
Ugyancsak nyitott kérdés, hogy a pénzügyi stabilitási eszköznek megengedjék-e az állampapírok vásárlását. Ezt az opciót az Európai Központi Bank is erősen támogatja, amely az elmúlt hónapokban 71 milliárd eurót költött a megszorult eurózóna tagok nem keresett államkötvényeinek felvásárlására, de legszívesebben kihátrálna a rizikós műveletből. A tagállamok arról is tárgyalnak, hogy az EFSF, a jelenlegi átlagosan 5,8 százaléknál alacsonyabb kamaton hitelezzen a mindmáig egyetlen ügyfélnek, Írországnak. Az idő sürget, hiszen az elmúlt hetekben Portugália és Spanyolország is közelebb sodródott ahhoz, hogy az eurózóna pénzügyi segítségét kérje.
Olli Rehn, gazdasági és pénzügyi biztos a csoport ülését követően úgy vélte, hogy az euróövezet gazdasági helyzetét jelenleg kettőség jellemzi. Egyfelől a makrogazdasági adatok bíztató gazdasági kilábalást mutatnak, másfelől a tőkepiacokon nem akar szűnni a feszültség, ami az államadósság-válságot is elmélyíti. Rehn szerint ezért átfogó választ kell adni erre a válságra, ami négy kulcselemből áll. Az első, hogy az euróövezet tagjainak eltökélten folytatniuk kell a költségvetési konszolidációt és a növekedést megalapozó szerkezeti reformokat. A csomag második eleme a létrehozott pénzügyi alapok (EFSF és EFSM) megerősítése annak érdekében, hogy „a piaci erőknek ne legyen kétségük az eurózóna effektív hitelező képességét illetően”. Harmadik tényezőként be kell fejezni a pénzügyi szektor talpra állítását. Ennek érdekében február és június között az európai bankokat újabb, a korábbinál szigorúbb és hitelesebb tűréspróbának (stressz tesztnek) vetik alá. A teszteket a január 1-jén létrehozott Európai Bankhatóság (EBA) felügyelete alatt a nemzeti pénzügyi felügyeletek hajtják majd végre. Rehn úgy vélte, hogy a tavalyi stressz tesztek módszertanával nem volt probléma, a végrehajtás azonban már nem volt egyenletes valamennyi országban, tehát főleg ezen kell javítani. Az átfogó csomag negyedik összetevőjeként a biztos a gazdasági kormányzásról szóló jogszabályi javaslatok nyárig történő elfogadását említette a Tanácsban és az Európai Parlamentben, abbéli reményének adva hangot, hogy a jogszabályi vita során nem vizeződnek majd fel a Bizottság által előterjesztett javaslatok.
Ha úgy tetszik, a csomag része még az EFST-et 2013 közepétől felváltó állandó stabilitási mechanizmus (ESM) márciusi EU-csúcson történő elfogadása. Juncker úgy vélte, hogy a jogi szöveggel biztosan nem készülnek még el akkorra, de a mechanizmus általában véve kész lesz. Rehn szerint az ESM-nek kellően nagynak kell lennie és eszközök széles választékával kell majd rendelkeznie.
