Az eddiginél rövidebb várólistákat eredményezhet a határokon átnyúló betegjogokat biztosító uniós irányelv, amelyről jövő szerdán szavaz az Európai Parlament. A direktíva szerint az uniós állampolgárok bármely más EU tagországban igénybe vehetnek egészségügyi szolgáltatásokat, és számukra ez nem is kerül több pénzbe, mintha otthon kezeltetnék magukat. Költségvetési okokból viszont a tagállamoknak is vannak korlátozási jogaik.
„Ha egy magyar állampolgár csípőprotézis beültetésére vár, egy másik uniós tagállamban is elvégeztetheti a műtétet a magyar biztosítása terhére” – ezzel a példával összefoglalható, hogy milyen jogokat is biztosít az uniós állampolgároknak a határokon átnyúló betegjogokat biztosító uniós irányelv, amelyről jövő szerdán szavaz az Európai Parlament.
A direktíva-javaslatról már karácsony előtt megállapodott egymással a Tanács és az EP, a formális parlamenti szavazás viszont csak a jövő heti strasbourgi plenárison várható. Az Európai Bizottság 2008-ban terjesztette be a jogszabályi javaslatot, miután az EU intézmények erre kérték. A 2000-es évek közepére egyre akutabbá vált a probléma, miután az Európai Bíróság sorra hozta az ítéleteket az ezzel kapcsolatos jogesetekben, rendre a betegeknek adva igazat.
Ez alapján szükség volt egy keretjogszabály megalkotására. A Bíróság által is alkalmazott általános elv belekerült az irányelvbe is: az uniós állampolgárok igénybe vehetnek egészségügyi szolgáltatásokat egy másik EU tagállamban is, és ebben nem érheti őket diszkrimináció. Az eddigi gyakorlat is elviekben lehetővé tette ezt, de jogszabályi háttér nélkül.
Az általános gyakorlat az volt, hogy a beteg kifizette a külföldi egészségügyi ellátás költségeit, majd az otthoni egészségbiztosítója bizonyos időn belül, akár több hónappal később meg is térítette a betegnek ezeket a költségeket. Az új irányelv lehetővé tenné, hogy a betegeknek ne kelljen kifizetniük az akár több tízezer eurós kórházi beavatkozást, hanem előzetes bejelentés után a társadalombiztosítás közvetlenül „rendezi a számlát” a kórházzal. A származási ország hatósága viszont csak annyit fizetne, amennyibe otthon is kerülne a kezelés.
A nem megfelelő szabályozás betegturizmushoz, és így a társadalombiztosítási költségvetés jelentős egyensúlytalanságához vezetne – hívta fel a figyelmet az irányelv néppárti jelentéstevője, ezért a tagországok – méltányolható módon – ragaszkodtak ahhoz, hogy korlátozó intézkedéseket vezethessenek be, ha úgy látják, hogy felborulhat a TB-kasszájuk.
A német Peter Liese szerint az irányelv a tisztább jogi helyzet mellett nagy segítség lesz azoknak a betegeknek, akik hazájukban csak hosszú várakozás után kaphatnának meg egy adott kezelést, más országban viszont jóval korábban.
Peter Liese a BruxInfo kérdésére azt mondta, jelenleg az európai betegek 1 százaléka utazik külföldre valamilyen kezelésre, de az irányelv nem fogja drámai mértékben megnövelni ezt az arányt, “a cél nem is ez” – tette hozzá.
