A pénzügyi tevékenységekre kivetendő adó a Bizottság kalkulációi szerint 5 százalékos rátával számolva 25 milliárd euró bevételt hozhatna az EU-nak – jelentette ki az EP szakbizottsága előtt az adóügyi biztos. A Bizottság jelentős bevételeket vár a tranzakciós adó esetleges bevezetésétől is.
A pénzügyi ágazat megadóztatása, karbonadó kivetése és eurókötvény bevezetése – az EP gazdasági bizottságában tartott hétfői meghallgatásán Algirdas Semeta adóügyi biztos a fentieket nevezte meg a közösségi innovációs finanszírozás legfőbb alternatíváinak. (Semeta lényegében annak a tavaly áprilisban megjelent, úgynevezett Podimata-jelentésnek a megállapításait ismertette, amely azt vizsgálta, hogy a fiskális konszolidációra, a piaci hatékonyságra és a klímaváltozás elleni harcra miként lehetne a modern finanszírozási eszközöket megfelelően felhasználni.)
A biztos így beszédében amellett érvelt, hogy a pénzügyi szektornak is „tisztességes és jelentős” mértékben hozzá kell járulnia az államháztartáshoz, emellett fontosnak nevezte annak a megelőzését, hogy az eltérő tagállami szabályozások (már ami a pénzügyi ágazat megadóztatását illeti) új akadályt képezzenek az egységes piacon.
A Bizottság alapvetően kétpilléres megközelítésben gondolkodik. A pénzügyi tevékenységekre kivetendő adó szerinte jelentős bevételeket tudna generálni: az előzetes kalkulációk szerint ez az adónem 5 százalékos rátával számolva az EU részére 25 milliárd euró bevételt termelhet. A testület ugyanakkor fontosnak nevezte ezen adó lehetséges hatásainak alapos vizsgálatát, biztosítva ezzel, hogy előnyei nagyobbak legyenek, mint az esetleges hátrányok.
Az Európai Bizottság globális szinten támogatja a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó ötletét is, amely – globálisan alkalmazva – 0,1 százalékos rátával számolva 60 milliárd euró bevétellel kecsegtet. A testület 2011 nyarára készíti el azt a hatásvizsgálatot, amely az új szabályozás kumulatív hatását veszi górcső alá (igaz, egyelőre csak EU-szinten).
A Podimata-jelentésben felvázolt másik jelentős opciót az úgynevezett karbonadó képezi. Az adóügyi biztos üdvözölte, hogy a képviselők támogatásukról biztosították az energiaadózásról szóló irányelv átfogó felülvizsgálatát, aminek szerinte kettős célja van. Így – az emisszió-kereskedelmi rendszeren kívül – létrehozna egy olyan uniós keretet, mely lehetőséget adna a karbonadó bevezetésére, továbbá racionalizálná a már meglévő energiaadókat.
Semeta az energiaadózási irányelv felülvizsgálatából adódó gazdasági lehetőségekről szólva kiemelte, hogy a „zöld” energiaadó új iparágakat ösztönözhet, és elősegítheti az úgynevezett zöld innovációt, emellett pedig lehetőséget ad a tagállamoknak arra is, hogy adózási rendszereiket úgy szervezhessék át, hogy azok nagyobb lendületet adjanak a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek.
Az innovációs finanszírozás harmadik nagy eleme az eurókötvény lehet. Az adóügyi biztos az EP szakbizottságában fontosnak tartotta tisztázni, hogy a definíció alatt nem az EU projektkötvényeket érti, melyekről José Manuel Barroso az Unió helyzetéről tartott szeptemberi beszédében is említést tett.
Az ő értelmezésében az eurókötvény egy közös adósságkezelési eszközt jelent, ami a szuverén adósságrészek összevonásán alapulna. „Az elképzelés hívei néhány érdekes pontra mutattak rá, ez azonban további kérdéseket vet fel” – hangoztatta a biztos, aki elismerte azt is, hogy az erről szóló vita egyelőre még nem időszerű.
