Január 1-jén kezdte meg működését a három új európai pénzügyi felügyeleti szervezet. Az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítási Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság az eddiginél összehangoltabban és egyben szigorúbban őrködik az uniós tagállamok pénzügyi piacai fölött.
2011. január 1-jén, vagyis a magyar elnökséggel egy időben lépett hivatalba a három új európai felügyeleti hatóság. Az Európai Unió Tanácsa 2010 novemberében döntött új európai pénzügyi keretrendszer és új felügyeleti hatóságok létrehozásáról. A reform a makro- és mikroprudenciális felügyeletek átszervezését is jelentette, vagyis mind a rendszer egészében, mind az egyes pénzügyi szolgáltatásokban rejlő kockázatok szigorúbb ellenőrzését célozta. Ez egybevág a magyar elnökség ama törekvésével is, hogy előmozdítsa a válságok megelőzésére és kezelésére vonatkozó keretrendszer kialakítását, amely elengedhetetlen a pénzügyi piacok stabil működéséhez, válság esetén pedig hozzájárul a terhek megosztásához.
A döntésnek megfelelően december 16-án, Frankfurtban felállt az új Európai Rendszerkockázati Testület, amelynek feladata, hogy az európai pénzügyi rendszer működését makroszinten átlássa. Az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet által vezetett testület állandóan figyeli a felmerülő rendszerjellegű kockázatokat, és figyelmeztet a gyors beavatkozást igénylő helyzetekre. Ezzel párhuzamosan a mikroszintű ellenőrzést hivatott biztosítani a három új európai felügyelet és a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (ESFS), melyben a tagállami felügyeleti szervek kapnak helyet.
Az Európai Bankhatóság (EBA) az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA) és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) az eddig létezett pénzpiaci szolgáltatásokkal foglalkozó uniós bizottságokat váltja fel, amelyek csak tanácsadói hatáskörrel bírtak. Az újdonsült szervezetek ennél szélesebb mozgásteret kapnak. Vizsgálatot folytathatnak például az uniós szabályok megsértése ügyében, és meghatározott esetben felszólíthatják a nemzeti hatóságokat a szabályozási hiányosságok kiküszöbölésére. Koordinációs feladataik között szerepel, hogy vészhelyzetekben a nemzeti hatóságok számára meghatározzák a szükséges intézkedéseket. A három hatóság feladata tehát alapvetően a nemzeti szabályozások összhangjának biztosítása, de tevékenységükkel hozzájárulnak az európai szabályozás javításához is. Az ESMA céljai között szerepel például egy egységes európai biztosítási szabálykönyv kialakítása, az EBA feladatai között pedig fellelhetőek a banki, fizetési és elektronikus fizetési szolgáltatásokra vonatkozó európai szabályozás fejlesztése.
Michel Barnier, az EU belső piacért és pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztosa ugyanakkor hangsúlyozta, az Uniónak nem áll szándékában a nemzeti hatóságokat európai szintű intézményekkel felváltani. „Célunk az, hogy hatóságok olyan hálózatát hozzuk létre, ahol a nemzeti hatóságok felelősek a napi felügyeletért, az európai hatóságok pedig (…) a koordinációért, az ellenőrzésért és – amennyiben szükséges – döntőbíráskodnak a nemzeti hatóságok közti vitákban, valamint hozzájárulnak a pénzügyi intézményekre alkalmazható technikai szabályok kidolgozásához.”
