Elképzelhető, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos kormányrendeletek és -utasítások előkészítettségének jelenlegi foka nem teszi lehetővé a jogszabály 2002. január 1-jei életbeléptetését – értesült a Világgazdaság.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára ugyan az MTI tudósítása szerint “bizakodását fejezte ki”, hogy a jogszabály a jövő év első napján életbe léphet, s az első igénylők már februárban megkaphatják magyar igazolványukat, ám úgy tudjuk, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tanácskozásának egyes résztvevői nem osztották optimizmusát. A Máérten megállapodás született arról, hogy az Európa Tanács velencei bizottságának ajánlása nyomán sem kell módosítani a státustörvényt, mivel az igazolvány nem az érintettek nemzetiségét igazolja, hanem jogosultságukat. A tanácskozáson megszülettek az igazolványok kiadásának egységes kritériumai, az ajánlásokat a konzulátusok igazolják majd
- ez a döntés a velencei bizottság ajánlásának figyelembevételével született.
A tanácskozáson elfogadott zárónyilatkozat szerint a státustörvény összhangban van a Magyarország és szomszédai között kötött kétoldalú szerződésekkel és kisebbségvédelmi egyezményekkel, ami kizárja az alapszerződések korrigálását. A dokumentum megerősíti, hogy a kisebbségekért a lakóhelyük szerinti állam tartozik felelősséggel, “és pozitív megítélés alá esik, ha valamely ország anyaországként kedvezményeket és támogatást nyújt határon túli nemzeti kisebbségei számára”. A többi résztvevővel ellentétben az SZDSZ nem írta alá a nyilatkozat második, a státustörvényre vonatkozó részét, illetve mellékletét.
