Az Alkotmánybíróság (Ab) a népszavazás intézményének teljes körű újraszabályozását, valamint a rendes bíróságokhoz való viszonyuk tisztázását kéri az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő bizottságától.
Az alkotmánybírók a parlamenti bizottság honlapján olvasható javaslataikban emellett megfontolandónak nevezik az általános indítványozási lehetőség korlátozását, azzal a feltétellel, hogy az alkotmányban biztosított jogaik megsértését állítók számára továbbra is biztosítani kell az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét.
A taláros testület tagjai szerint az új alkotmánynak kötelezővé kellene tennie egyes nemzetközi szerződések előzetes kontrollját. Kiemelik: az alapjogok még teljesebb érvényesülését segítené a német modellnek megfelelő “valódi” alkotmányjogi panasz bevezetése. Utóbbi alapján az Ab alkotmányossági szempontból vizsgálhatná a bíróságok határozatait, amihez a testület szerint szükség lehet az alkotmányjogi panasz fogalmának alkotmányon belüli tisztázására is.
Az Ab azt is szeretné elérni, hogy külön törvény határozza meg a köztársasági elnök alkotmánybíróságiáltali felelősségre vonásának részletes szabályait.
Az alkotmánybíróság a fenti változtatások mellett azt is indokoltnak tartja, hogy hatásköre továbbra is kiterjedjen a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására.
Az alkotmány-előkészítő bizottság több állami intézménytől, illetve civil szervezettől vár javaslatokat az új alaptörvény megalkotásához. A testület által felkértek között található többek között a köztársasági elnök, a miniszterelnök, továbbá a Legfelsőbb Bíróság, valamint a Magyar Nemzeti Bank, a Költségvetési Tanács és a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a legfőbb ügyész, illetve az állampolgári jogok biztosa.
Kapcsolódó cikkek:
Simor András az alkotmányban rögzítené a jegybanki függetlenség általános elvét →
