Az elmúlt időszak történései, az egyre több fizetésképtelen adós előtérbe helyezték az önálló bírósági végrehajtók tevékenységét. Leszögezhető, hogy a végrehajtók tevékenységével rendkívül sok a gond, rendkívül magas díjazásért „hatósági” jellegű eljárást kap a végrehajtást kérő ügyfél, a végrehajtó anyagi igénye mindent megelőz, a végrehajtást kérő ügyfelek panaszaira semmiféle érdemi vizsgálatot végző szerv nincs. Mik a gondok ? – Dr. Telek Zoltán ügyvéd írása
A végrehajtót sajnos a végrehajtást kérő ügyfél nem maga választja, hanem területi leosztás alapján kötelező egy adott végrehajtó szolgáltatását igénybe venni. Ez sérti a végrehajtást kérők érdekét, ez a rendszer sok alkalmatlan végrehajtót tart a pályán ráadásul elég kimagasló jövedelemmel. Miután nem lehet másik végrehajtóhoz menni, ezért a végrehajtó eljárására a lassúság, a hivatalszerűség, a nemtörődömség a jellemző. Ezt a végrehajtói hozzáállást kizárólag a verseny változtathatja meg, melyet a végrehajtást kérők szabad végrehajtó választása valósíthat meg.
Sajnos a magyar végrehajtói rendszer zárt létszámmal működik annak ellenére, hogy a végrehajtók vállalkozóként tevékenykedhetnek jelentős nyereséggel. Aki egyszer végrehajtó lesz, az gyakorlatilag egy „hitbizományt” szerez, életkori korlátozás nélkül, akár alkalmazottak igénybevételével haláláig folytathatja végrehajtói vállalkozását, konkurrens végrehajtó megjelenése az ő területén kizárt. A végrehajtói vállalkozást jó eséllyel örökíti gyermekére, egyéb rokonára, hozzátartozójára. Az „örökítés” végrehajtó esetén azt jelenti, hogy a végrehajtói pozíciót ugyan pályázni kell, de miután sok esetben a végrehajtó rokona dolgozik már évek óta a végrehajtó helyetteseként, ezért „természetesen” ő nyeri el a végrehajtói pozíciót. Jól megfigyelhető a végrehajtói dinasztiák kialakulása az országban. A zárt létszámot rendkívüli gonddal óvják a kívülállóktól. A zárt létszám fenntartása teljességgel indokolatlan, semmi nem indokolja a végrehajtók pozíciójának és jövedelmének ilyen erős védelmét, mely túlzott védelem ismét csak a végrehajtást kérők érdekeit sérti az eljárás lassúságával, alacsony eredményességével. A végrehajtói pályát meg kell nyitni, aki a törvényben előírandó szigorú feltételeket (pl. büntetlen előélet, jogi diploma, szakvizsga, végrehajtói vizsga, 15 év jogi területen szerzett gyakorlat, megfelelő informatikai rendszer kiépítése, felelősségbiztosítás, megfelelő irodahelyiség stb.) teljesíti, az nyithasson végrehajtói irodát és őt a végrehajtást kívánó ügyfelek minden területi korlátozás nélkül kereshessék meg. Kizárólag ez jelentheti annak a garanciáját, hogy a végrehajtók között egyre több lesz a megfelelő képzettségű, versenypiaci körülmények között működő, emiatt ügyfélbarát vállalkozó, ami a végrehajtási eljárások gyorsaságát és a behajtás eredményességét javítaná.
Teljességgel indokolatlan az is, hogy a végrehajtó ügyértéktől függő, sokszor igen eltúlzott munkadíj előleget követelhessen a végrehajtást kérőtől. Amíg a végrehajtó nem kapja meg a sokszor igencsak eltúlzott munkadíjelőleget, addig az üggyel nem törődik, különösen alacsony ügyérték esetén. Az adós vagyonának felkutatására alkalmas állami nyilvántartások (Földhivatal, Járműnyilvántartó, NYUFIG, stb.) végrehajtói megkeresésének ugyanis ugyanazok a költségei akár 100.000.-Ft, akár 100 millió forint a követelés. A végrehajtási díjelőlegnek egy méltányos, a végrehajtó költségeit fedező összegnek kell lennie összeghatártól függetlenül minden ügyben egységesen, de ezt követően szigorúan sikerdíjas alapon kell díjazni a végrehajtót.
Az is rendkívül furcsa, hogy sok esetben a végrehajtó az adóstól beszedett részösszegből nem arányos sikerdíjat von, hanem a teljes követelésből számítja és vonja a saját sikerdíját. Ez azt jelenti, hogy ha valaki pl. 2 millió forint végrehajtását kéri, de a végrehajtó egyelőre csak 200.000.-Ft összeget talál, úgy a végrehajtó a behajtott 200.000.-Ft összegből egyetlen forintot sem utal a végrehajtást kérőnek, hanem a beszedett pénzt mind megtartja magának a végrehajtó. Ez ugyan jogellenes, de mégis rendszeresen alkalmazott végrehajtói gyakorlat, sok esetben a végrehajtást kérők nem is kifogásolják a végrehajtó ilyen irányú tevékenységét, mert utána a végrehajtást kérő megnézheti magát, a kifogással foglalkozó bíróságon hosszú hónapokra leáll a végrehajtási ügy, a végrehajtó pedig a későbbiekben is ellenséges lesz a panaszos ügyféllel még akkor is, ha a bíróság a végrehajtást kérőnek adna igazat. A végrehajtást kérők részére sok esetben még jogszabályi hivatkozás sincs a végrehajtói jutalék számítási módjáról, gyakorlatilag formanyomtatványt kap a végrehajtást kérő, mely alapján nem is tudja megállapítani hogy a végrehajtó által saját részére megállapított összeg megfelelő-e. Ez bizalmi kérdés, egy ilyen végrehajtót minden jó érzésű ember azonnal faképnél hagyna és ügyét átvinné egy másik végrehajtóhoz, de ezt a jelenlegi rendszerben nem lehet megtenni, ott kell maradni annál a végrehajtónál, akit számára a jogszabályok kötelezően kijelöltek.
Az önálló bírósági végrehajtás magyar rendszere tehát sürgős és átfogó reformokra szorul. Jelen cikkem felhívás is a jogalkotó felé, bízom abban, hogy a terület szabályozása hamarosan megtörténik.
