Az ország 1.592 településén összesen 2.321 helyi kisebbségi önkormányzati választást tartottak meg vasárnap, ezek közül hat nem lett eredményes – derül ki az Országos Választási Iroda (OVI) internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu hétfő délelőtti adataiból.
Vasárnapra 2.343 kisebbségi választást tűztek ki, ebből 22 elmaradt.
A cigány kisebbség esetében az 1.263 kitűzött választásból 1.248 lett eredményes (11 elmaradt, 4 eredménytelen volt). A második legnagyobb létszámú kisebbségnél, a magyarországi németeknél 426 választást tűztek ki, ezek közül 424 lett eredményes, 2 elmaradt.
A magyarországi szlovákok esetében a 126 kitűzött választásból 122 volt eredményes, 4 elmaradt, a horvátoknál 128-ból 127 lett eredményes, 1 maradt el. A románok esetében 72 volt a kitűzött választások száma: 71 lett eredményes, egy pedig eredményetlen.
Az ukránoknál (23) és a szerbeknél (48) a kitűzött választások mindegyike eredményes lett. A szlovénok esetében 3 választás elmaradt, így 11 lett eredményes. A lengyeleknél mind a 49, a görögöknél mind a 37 választás eredményes lett. A bolgárok esetében a 42 választásból 1 elmaradt, a ruszinoknál (76) és az örményeknél (39) a kitűzött választások mindegyike eredményes lett.
A cigány kisebbségi választáson a legtöbb szavazatot, 105.734-et, a Lungo Drom kapta. A Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő vezette szervezet 2.288 mandátumhoz jutott – olvasható a honlapon. A Magyarországi Cigányok Országos Fóruma, amelynek vezetője Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke, 35.079 szavazatot kapott, és így 775 mandátumhoz jutott.
A német kisebbségi választáson a legtöbb szavazatot a Baranyai Németek nevű szervezet kapta. A szlovákok esetében a Szlovák Uniót támogatták a legtöbb vokssal, a horvátoknál a Magyarországi Horvátok Szövetségét, a románoknál a Magyarországi Románok Országos Érdekvédelmi Egyesületét.
Az ukrán kisebbségnél a Magyarországi Ukránok Kulturális Egyesülete, a szerbeknél a Nemzetiségi Hagyományőrző Kulturális Egyesület, a szlovéneknél a Magyarországi Szlovének Szövetsége, a lengyel nemzetiség esetében a Lengyel Szent Adalbert Egyesület, a magyarországi görögöknél a Syllogos, a bolgároknál a Magyarországi Bolgárok Egyesülete, a ruszinoknál a Magyarországi Ruszinok Országos Szövetsége, a magyarországi örmények esetében az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesülete kapta a legtöbb szavazatot.
Mint az OVI honlapján olvasható, ha az adott kisebbség megfelelő számú települési kisebbségi önkormányzattal rendelkezik, 2011 januárjában a kisebbség területi és országos önkormányzatot hozhat létre. A területi és országos önkormányzatot a települési kisebbségi önkormányzati képviselők (elektorok) választják.
A legutóbbi, 2006-os kisebbségi választás alkalmával az ország 1.435 településén 2.049 helyi kisebbségi önkormányzati választást tartottak.
Háttér
Az önkormányzati választásokkal egy időben tartották vasárnap a települési kisebbségi választásokat is. Magyarországon 13 elismert kisebbséget tartanak számon hivatalosan, most vasárnap valamennyien megválaszthatták saját helyi képviselőiket.
A kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek, értékeinek védelme és képviselete.
Az Országgyűlés törvényben biztosított jogokat a nemzeti és etnikai kisebbségeknek, a jogszabály egyebek mellett rögzíti, hogy a Magyarországon élő kisebbségek részesei a nép hatalmának, államalkotó tényezők és joguk van települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatot létrehozni.
A Magyarországon hivatalosan is elismert 13 kisebbség a következő: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán.
A kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete, a kisebbségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítése, a kisebbségi közügyek önálló intézése települési, területi (megyei, fővárosi) vagy országos szinten.
Kisebbségi közügynek számítanak a törvényben rögzített egyéni és közösségi jogok érvényesülésével, a kisebbséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatásával (különösen az anyanyelv ápolásával, őrzésével és gyarapításával, valamint a kisebbség kulturális autonómiájának megvalósításával és megőrzésével) összefüggő ügyek, illetve ehhez kapcsolódóan a kisebbségekhez tartozók meghatározott közszolgáltatásokkal ellátásával összefüggő ügyek.
A valamely kisebbséghez tartozó választópolgárok a kisebbségi önkormányzatokat közvetlen választás útján hozhatják létre. A települési testületek 4 tagúak (a megyei, fővárosi kisebbségi önkormányzat képviselőinek száma 7).
A települési kisebbségi önkormányzatok meghatározhatják a kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit, intézmény alapítását, átvételét és fenntartását, pályázat kiírását és ösztöndíj alapítását.
A helyi önkormányzat gondoskodik a települési kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeiről, vagyis például a működéshez igazodó helyiségről, és fedezi és a postázás vagy fénymásolás költségeit.
A települési kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tart kisebbségi egyesületekkel, más szervezetekkel (és együttműködési megállapodást köthet velük).
A helyi önkormányzat képviselő-testülete az átruházható feladat- és hatáskörét (kivéve a hatósági és közüzemi szolgáltatásokkal összefüggőeket) a települési kisebbségi önkormányzat testületére annak kezdeményezésére átruházhatja. Ezeken felül a rendelkezésére álló források keretei között önként vállalt feladatot láthat el, különösen a kisebbségi oktatásban és nevelésben, a helyi írott és elektronikus sajtóban, a hagyományápolásban és közművelődésben; feladatainak ellátására intézményt, gazdasági társaságot alapíthat.
A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart, de az ülést össze kell hívni a települési kisebbségi önkormányzati képviselők több mint egyharmadának vagy a települési kisebbségi önkormányzat bizottságának indítványára is.
A testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési kisebbségi önkormányzati képviselők több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelen lévő települési kisebbségi önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
A kisebbségi önkormányzat testülete évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. A testület megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.
A kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik többi között akkor, ha a képviselő elveszíti választójogát, összeférhetetlenségi ok merül fel vagy ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén.
A kisebbségi önkormányzat testülete bizottságot hozhat létre, a bizottság tagjainak legalább fele a települési kisebbségi önkormányzat képviselője. A bizottságnak a települési kisebbségi önkormányzat testülete által ráruházott hatáskörben döntési joga lehet.
