Aláírták az első hitelszerződéseket a Kiútprogram ügyfelei. Első körben 5 fő részesült hitelben. Eddig szociális segélyekből és alkalmi munkákból éltek, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében laknak és itt is szándékoznak vállalkozásukat (mozgóárus, fakitermelő, fodrász) folytatni.
A Kiútprogram Polgár András, Felcsuti Péter és Ujlaky András nevéhez köthető: a létrehozott „Reménypénztár” (vagy közkedveltebb elnevezéssel szegények bankja) együttesen 300-400 millió forintnyi kölcsönt helyezne ki tevékenységének első két évében vállalkozói tevékenységre szerveződő kisközösségek tagjai részére kereskedelmi banki forrásokból. A néhány fős vállalkozói csoportok – “bokrok” – résztvevői először képzésen vesznek részt. Közülük az első csak ezután kaphatja meg a hitelösszeget, a többiek ezt követően csak akkor juthatnak hitelhez, ha megkezdődött az első részlet törlesztése. A program kétéves pilot (kísérleti) időszakban 400 résztvevővel számol.
A strukturális mélyszegénység visszaszorításának legelterjedtebb és legjobban bevált eszköze az elmúlt 30-40 évben a mikrohitelezés és az ehhez kapcsolódó szociális munka, amelyet akár jómódú országok elszigetelt rétegei között is sikeresen lehet alkalmazni. Ebből a tudományos tapasztalatból indult ki a Raiffeisen Bank és a Polgár Alapítvány: Magyarországon is kipróbálják a mikrohitelezés módszerét a marginalizálódott romák között. A program kísérleti jellegű, arra próbál választ adni, vajon működik-e Magyarországon is a – hazai viszonyokhoz alakított – bangladesi Grameen-modell.
A kiindulópont: a Grameen-modell
A Grameen elnevezésű program tapasztalataiból a magyarországi pilot több elemet is megpróbál hasznosítani, de a bangladesitől gyökeresen eltérő szociális ellátórendszer miatt, jelentősek a különbségek.
A “szegények bankja”-modell Muhammed Yunus bangladesi közgazdász nevéhez fűződik. A hetvenes évek kísérletezései után 1983-ban megalakult a Grameen Bank, mely fedezet és garancia nélkül néhány száz, legfeljebb ezer dollárnak megfelelő kölcsönöket nyújt a legszegényebbeknek. Ennek alapja az az elgondolás, hogy ők is tehetségesek, képesek lennének értékteremtésre, csak nem használják ki a képességeiket. A hitelfelvevőket esküvel kötelezik a „pozitív társadalmi viselkedésre”. Azok juthatnak kisebb összegekhez, akiknek vannak vállalkozói ötleteik, de a hagyományos pénzügyi rendszer keretein belül sose kapnának hitelt. Az összeget egy éven belül kell visszafizetniük, a kamat húszszázalékos, a részleteket hetente szedik be a bank munkatársai. A visszafizetési ráta 98 százalék! A bankot nem az emberek keresik fel, hanem az megy házhoz: a banki munkatárs – egy személyben banktisztviselő és szociális munkás – kerékpáron járja be a területét, és felméri, mire van szükségük az embereknek. Nincs hitelbírálat, hitelszerződés és értékbecslés, a bank egyszerűen átutalja a pénzt az igénylőknek. A Bank megalakulása óta közel hétmilliárd dollár hitelt nyújtott, Bangladesben 7,5 millió adósa van.
A módszer csoportnyomáson és kooperatív technikákon alapszik. Öt ember alakíthat egy csoportot; előbb ketten jutnak hitelhez, ha visszafizették, a többiek is esélyt kapnak. Felelősséggel tartoznak egymásért: ha egy tag bajba kerül, többnyire segítenek neki a többiek. Ha a csoporttagoknak sincs elég pénzük, más csoportoktól kérhetnek átmeneti segítséget. Ha ugyanis egyikük nem törleszti a hitelét, magával rántja a többit is és a tagok évekig nem kaphatnak újabb hitelt. A hitelhez jutók magatartási és életvezetési vállalást tesznek, például tisztaságot tartanak, a gyerekeket iskoláztatják, nem engedik a gyermekházasságot, és segítenek más Grameen-tagokon. Érdekesség, hogy a Grameen hitelfelvevőinek ma már 97 százaléka nő. Yunus szerint a nők sikere abban rejlik, hogy ők az extra bevételt nem magukra, hanem elsősorban a gyermekekre, másodsorban a háztartásra fordítják. A bangladesi modellt a világ számos országában átvették és sikeresen működtetik például az Egyesült Államokban is.
Muhamed Yunus „A szegények, különösen a nők gazdasági és társadalmi lehetőségeinek bővítéséért, az úttörő mikrohitelezési munkájukért.” 2006-ban Nobel-békedíjat kapott.
Yunus idén nyáron a „Social Business Tour 2010” keretében járta Európát, hogy a mikrohitelezéshez és a társadalmi vállalkozásokhoz szükséges szellemiséget népszerűsítse. Álláspontja szerint társadalmi vállalkozásokra van szükség, melyek lényege, hogy társadalmi problémákat oldunk meg a segítségükkel. A társadalmi vállalkozások célja, hogy a profitot arra használjuk, hogy megváltoztassuk mások életét pozitív irányba. Muhamed Yunus a Kiútprogram készítőinek azt tanácsolta, hogy „csinálják jól, és akkor működni fog”.
A Polgár Alapítvány az Esélyekért
Polgár András szerint az alapítvány azon a naiv goldolaton nyugszik, hogy a civil szervezetek, civil pénzek segítik az államot, a mindenkori kormányokat feladatuk jobb ellátásában. A szolgáltató állam (oktatás, egészségügy, szociális ellátás stb.) a civilek nélkül nem tudja hatékonyan ellátni a feladatát, miközben a forrásokkal ő rendelkezik.
A Polgár Alapítvány – az általa meghatározott küldetés szerint – stratégiai együttműködések kialakítását kezdeményezi valamennyi civil és magán szereplővel, különösen azokkal, akik jelentős tőkével rendelkeznek, hogy adományozással és egyéb módon vállaljanak aktív szerepet a szegénység, a kirekesztődés és a diszkrimináció ellen. Az alapítvány a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő – elsősorban cigány – közösségek és egyének helyzetének javítása érdekében közvetítőként kíván fellépni és új utakat keresni az esélyteremtés érdekében.
A Kiútprogram
A projektet a Polgár Alapítvány az Esélyekért nevű szervezet kezdeményezésére civilek dolgozták ki társadalmi munkában. Az indítást kétéves kutató és tervező munka előzte meg. A program lényege, hogy a Raiffeisen Bank (szociális felelősségvállalási programja keretében) kis összegű, fix kamatozású, rövid lejáratú hiteleket nyújt biztosíték nélkül a Kiútprogram által felkészített és a legális gazdaságban működni és megmérettetni kívánó ügyfeleknek.
Az alapítvány a Grameen-modell hazai adaptációjának előkészítését célozza meg. Ez a modell ugyanis „csoport-nyomáson alapul, de kölcsönös pénzügyi visszafizetési felelősséget nem tartalmaz, valamint optimális átmenetet jelent az egyéni modell és a teljes, kölcsönös anyagi felelősség között.”
Az alapítvány az előkészítő szakaszba bevonta a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetét, valamint a számos neves szociológus, antropológus kutató mellett felvették a kapcsolatot a Grameen Bank munkatársaival is (az eredeti modell kézikönyve és más fontos információk megszerzése céljából).
A működési modell szerint a mikrohitelezési tevékenységet egy nonprofit vállalkozásként működő, 2009 novemberében létrejött Kiútprogram Mikrohitel Közvetítő Nonprofit Közhasznú Zrt. nyújtja az ügyfeleinek. De a hitelt, valamint a hitelezési termékeket és szolgáltatásokat egy kereskedelmi bank nyújtja az ügyfeleknek és biztosítja a hitelezési tevékenységhez szükséges forrást részben állami refinanszírozással az Új Magyarország Mikrohitel Program keretéből. A termékek „értékesítését” és az ügyfélkapcsolati tevékenységet a Kiútprogram végzi. A Kiútprogram ugyanis nem pénzügyi vállalkozás, hanem nonprofit társaság, így jogszabályi előírások folytán nem végezhet banki hitelnyújtási tevékenységet. A kereskedelmi bank jutalékot, egyéb díjazást nem kér tevékenységéért, a felmerülő banki költségeket, ráfordításokat, a hitelek értékvesztését, illetve a hitelezési veszteség 20%-át társadalmi felelősségvállalás programja keretében magára vállalja.
A program célcsoportját a mélyszegénységben élők és a társadalmilag kirekesztettek jelentik. A Kiútprogram kulcsszereplői a reménygazdák (terepmunkások), akik mindvégig kiemelten fontos szerepet töltenek be a közösségépítés során és a lehetséges ügyfelek kiválasztásában, képzésében, valamint végigkísérik a hitelezés folyamatát és tanácsadó szereppel bírnak a vállalkozások tekintetében. A terepmunkások diplomás emberek, akiket gyakorlati szakemberek, tudósok bevonásával képzett ki a szervezet a feladatra.
A nyújtandó hitel- és megtakarítási termékek
A Kiútprogram induláskor kétféle alapterméket nyújt ügyfeleinek, egy hitel-, illetve egy megtakarítási terméket. Első körös hitelfelvételnél kizárólag jövedelemtermelő vállalkozás létrehozása a cél, míg a második körös hitelfelvételnél már szóba jöhet életminőséget javító hitel is (pl. házfelújítás). A hitel nem használható fel egyéb adósság törlesztésére, uzsorakölcsön visszafizetésére, vagy fogyasztási célokra, ellentétben a jövedelemtermelő vállalkozás hozamával, amely természetesen felhasználható ilyen célra.
Első lépésben két csoporttag kap hitelt, s amikor ők megkezdik a törlesztést, akkor – egyesével – a többi résztvevő is hozzájut a szükséges kölcsönhöz. A reménygazdák feladata a nemfizetés okának felmérése. Amennyiben úgy látják, az ügyfél nem szándékosan nem törleszti a hitelét, akkor a Kiútprogram speciális eszközökkel segítő kezet nyújt (pl. hiteltörlesztés átütemezésével vagy intenzív vállalkozási tanácsadással). Ha az ügyfél szándékosan nem fizeti a törlesztőrészleteket, vagy a hitelt nem a célokkal összhangban használja fel, akkor ennek szankciója a csoportból és a további hitelezésből való kizáratás, és új tag beszervezése. Ezalatt azon csoporttagok, akik számára még nem kezdődött meg a hitel folyósítása, nem kaphatnak hitelt. A modell nemzetközi tapasztalatok alapján törekszik arra, hogy a csoportok 50%-a nőkből álljon (a csoportos modellek nőkkel sokkal jobban működnek).
Három standard hiteltermék létezik. A hitel kamata mindhárom esetben évi 20%, összege és futamideje 200.000 Ft és 6 hónap, 500.000 Ft és 12 hónap, 1.000.000 Ft és 18 hónap. A törlesztés heti rendszerességgel történik, a törlesztőrészlet állandó. A reménygazdák személyesen viszik ki a pénzt, és gyűjtik be a törlesztőrészletet. Lehetőség lesz a folyószámlára történő utalásra is, amennyiben az ügyfél rendelkezik folyószámlával, és ezt az opciót választja. Türelmi idő nincs, a törlesztés azonnal kezdődik. Ha a tervezett vállalkozás jellege folytán nem hoz azonnal hozamot, akkor a törlesztést a felvett és részben tartalékolt hitelből valósítják meg. A modell a nem fizető adósok arányát 25%-ban határozta meg. A számítások szerint a 3. év végére kihelyezett hitelek összege eléri a 400 millió forintot. Összesen 80 csoportban történne a hitelezés, a csoportok 5 főből állnak és a működési modellnek megfelelően ütemezve jutnak hitelhez. A hitelezettek száma így mindösszesen 400 fő.
Ehhez kapcsolódik a korábban említett megtakarítási lehetőség. A reménygazdák az ügyfeleket bátorítják, rábeszélik, hogy a rendszeres törlesztéssel együtt bármilyen apró, de rendszeres megtakarítást is befizessenek. Ehhez a Kiútprogram minden hitelszámla mellé megtakarítási betétszámlát is nyit az ügyfeleknek. A megtakarítási termék havi lekötésű és kamatelszámolású, és a kamat a mindenkori hitelkamat mínusz 5%.
A hitelezés folyamata
A hiteltermékekkel a reménygazdák keresik meg a településeket és a leendő ügyfeleket. Ezt követi a 4-5 fős csoportok kialakítása, az üzleti javaslatok értékelése és a vállalkozások beindításának előkészítése. A program olyan vállalkozásoknak szavaz bizalmat, amelyek viszonylag gyorsan (1-1,5 éven belül) megtérülnek, nem pillanatnyi igényeket igyekeznek kielégíteni és huzamosabb ideig végezhetőek. Mindemellett a hitelfelvevőnek rendelkeznie kell a tervezett tevékenységhez kapcsolódó minimális tudással és kapcsolatrendszerrel. Ha a vállalkozási ötlet ezeknek megfelel, ezt követi a hitelezési javaslat létrehozása, a hitelkérelem benyújtása, az ügyfél szakmai képzése, majd újabb hitelkérelem benyújtása.
Életmódszabályok
A program – a résztvevők motiválását, új életszemléletük kialakítását és megerősítését célozva – életmódszabályokat határoz meg. Az érdekesség kedvéért néhány:
- Felelősséget vállalok saját életemért, példamutatóan és mértéktartóan élek. Nem felejtem el, honnan jöttem.
- Mindig készen állok társaim megsegítésére abban, hogy segítsenek magukon.
- Csak olyan dolgot írok alá, amit megismertem, megértettem és egyetértek vele. Ez a szóbeli megállapodásokra is vonatkozik.
- Családom és magam rendszeres táplálkozásáról és egészségéről gondoskodom.
- Gyermekeimet rendszeresen járatom óvodába és iskolába. Segítem őket az érettségi megszerzésében és buzdítom őket a továbbtanulásra.
- Vállalom önmagam fejlesztését és képzését.
- Nem adok és nem veszek fel uzsorahitelt.
- Vállalkozásom ügyeit felelősen intézem, kötelezettségeimet időre teljesítem és ezt másoktól is elvárom.
- Sikeres vállalkozó leszek, bátran szembenézek az akadályokkal, hosszú távra tervezek.
Az anyagi háttér
A program kitalálói szerint a rendszer működtetése olyan létszám-, bér- és képzési igényt támaszt, hogy összességében semmilyen kamat mellett nem lenne megtérülő. Viszont pontosan azon állami feladatokat és szolgáltatásokat hivatott némiképpen támogatni, mint az oktatás, munkához juttatás, képzés, adózóvá válás. A kezdeményezés pártpolitikától független, kormányzati ciklusokon átívelő állami támogatást igényel. Alapvetően állami feladatokat lát el, amit nyilvánvalóan állami forrásból kell finanszírozni.
A program saját forrásai részben civil adományok, részben az Európai Unió pályázatán nyert 1,4 millió euró, kiegészítve a költségvetés erre a célra szánt százmilliós nagyságrendű összegével.
Tervek, elvárások
A program kitalálói szakemberek segítségével szeretnék mérni és vizsgálni, hogy a kísérleti időszak alatt mit érhetnek el a szóban forgó településeken azokhoz képest, ahol ez a program nem működik. Elvárásaik szerint nem 4-500, hanem több ezer ember számára nyújthat komoly segítséget a program. Polgár András sem gondolja, hogy ez a modell univerzális megoldás lenne. Először azt kell bizonyítani, hogy működőképes: az a cél, hogy az adott vállalkozás évek múlva is működjön, méghozzá úgy, hogy már nem is kap mindenféle extra támogatást, mert megáll a saját lábán. 2010 végéig 40-50 új vállalkozás beindítását tervezik.
A nemzetközi tapasztalatok alapján a programban résztvevők segélyre való rászorultsága csökken, a vállalkozások stabilizálódnak, az állam többlet adó- és járulékbevételekre tesz szert. Javul az érintett, hátrányos helyzetű települések, településrészek termékekkel és szolgáltatásokkal való ellátása. A programban résztvevő családokban növekszik a gyermekek részvétele az oktatásban, különösen az óvodáztatásban, illetve az általános iskola utáni továbbtanulásban, valamint javul a résztvevők egészségi állapota és nagyobb aktivitással vesznek részt a helyi közügyekben, társadalmi életben.
A programot 2-2,5 évre tervezték. Ha sikerrel jár, akkor országon belül és kívül egyaránt komoly terjeszkedést képzelnek el az alapítók.
