Az októberi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának lebonyolítását több törvény és minisztériumi rendelet határozza meg.
Az alkotmány alapvető politikai jogként szabályozza a választójogosultság feltételeit, meghatározza a választások alapelveit, és a választás kiírásának alapvetőbb szabályait. E szerint a köztársasági elnök tűzi ki az önkormányzati választás időpontját, a voksolást az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell megtartani.
Az alkotmány rögzíti az ország közigazgatási szintjeit, és azt, hogy a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. “A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása” – olvasható az alaptörvényben. A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják az alkotmány szerint.
Az alaptörvény rögzíti: a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható és választó legyen. Részt vehetnek a választásban a lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárok, s megilleti a választási részvétel joga a (szintén lakóhellyel rendelkező) menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyeket is.
A passzív választójog (azaz a választhatóság joga) azonban ennél korlátozottabb: bár önkormányzati képviselővé a magyar és uniós polgárok egyaránt választhatók, polgármesterré és főpolgármesterré csak magyar állampolgár választható, a menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismertek pedig nem lehetnek választott tisztségviselők az önkormányzatokban.
A választójogot csak az úgynevezett természetes kizáró okok korlátozzák, ezek alapja mindig jogerős bírósági ítélet. Az alkotmány szerint nincs választójoga annak, aki jogerős bírósági ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll. Az sem szavazhat – és jelöltként sem indulhat -, akit jogerős bírósági ítélet alapján eltiltottak a közügyek gyakorlásától, vagy szabadságvesztés-büntetését, illetve büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
Az alkotmány meghatározza a választás alapelvét is: a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény meghatározza a választókerületek, szavazókörök kialakításának szabályait, az összegyűjtendő ajánlások számát, a választás rendszerét és az eredmény megállapításának szabályait.
A választások további szabályait a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) foglalja össze, rögzíti a választási eljárás alapelveit is. Ezek: a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, az önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között. További alapelv a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, a jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása, valamint a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.
Emellett a Ve. foglalkozik a választójogosultság nyilvántartásával, a választási szervekkel, a választási kampánnyal, az ajánlással, a szavazással, a szavazatok összesítésével, a szavazatszámlálással, az eredmény-megállapítással és a jogorvoslattal.
A büntető törvénykönyv (Btk.) is foglalkozik a választással: rögzíti a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény tényállását, és azt, hogy aki ezt elköveti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmények körében rendeli büntetni azt is, aki a választási számítástechnikai rendszerbe jogosulatlanul belép, az ott tárolt adatokat jogosulatlanul megváltoztatja vagy törli.
Több miniszteri rendelet is meghatározza a törvények mellett a választási eljárás egyes részletszabályait. A 32/1996. (akkori) belügyminisztériumi (BM) rendelet szól a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásának vezetéséről, a 10/1998. BM rendelet a választási adatszolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter több rendeletben is foglalkozik az önkormányzati választással: az 5/2010. KIM rendelet a választási eljárásról szóló törvénynek az önkormányzati választáson történő végrehajtásának szabályait foglalja össze, így rendelkezik többi között a választási irodák feladatairól és tartalmazza a választás során alkalmazandó nyomtatványok mintáit. A 4/2010. KIM rendelet a választás határidőit és határnapjait határozza meg, a 7/2010. KIM rendelet pedig a választás céljára biztosított állami pénzeszközök felhasználásának, ellenőrzésének szabályait tartalmazza.
