Habár a régi, számos ponton aggályos jogszabály újragondolt változata még várat magára, a jelenleg hatályos törvény átfogó módosítása már csak aláírásra vár…
A közbeszerzési eljárásokat szabályozó, hatályos 2003. évi CXXIX. törvény jelenleg több sebből vérzik. A jogbiztonságot sértő jogszabályon belüli ellentmondások, alkotmányellenes rendelkezések és a sok esetben szöges ellentétben álló végrehajtási rendeletek által kreált visszás jogi helyzet mielőbbi rendezésére már égető szükség volt. A Parlament által a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napjaiban elfogadott törvényjavaslatból látszik, hogy a jogalkotó alaposan kitett magáért, a módosítás teljes szövege a részletes indoklással együtt ugyanis több, mint száz oldal, nagyjából annyi, mint a mostani jogszabály teljes egésze.
Jogalkotói célok
A módosító javaslat célja egyfelől a jogellenes állapotok megszüntetése, az egymásnak ellentmondó rendelkezések kijavítása, az alkotmányellenes szabályok eltörlése, a hatályos szabályozás hiányosságainak pótlása; másfelől a felesleges dokumentációk megszüntetése, ezáltal a közbeszerzési eljárások egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá tétele volt. A Javaslat megkönnyíti a kis- és középvállalkozások számára a közbeszerzési eljárásokban való részvételt azáltal, hogy a közbeszerzési eljárásokban részt vevő felek kötelezettségeit és adminisztrációs terheit jelentősen csökkenti.
A közpénzek takarékos felhasználásának biztosítása, a piaci verseny tisztaságának megőrzése és a korrupció visszaszorítása is indokolta a jelenlegi törvénymódosítást. Szempont volt továbbá a körbetartozások megszüntetése, a jó ajánlatok érvénytelenségének kiküszöbölése, a hatályos szabályok egyértelművé tétele, valamint az Európai Unió jogának való megfelelés is.
A kis-és középvállalkozások helyzetbe hozása
A szigorú és olykor szükségtelen terheket jelentő alkalmassági feltételek megszabása miatt a nagyobb cégekhez viszonyítva a kisebb, valamint az újonnan induló vállalkozások mindannyiszor háttérbe szorultak a közbeszerzési eljárásokban, ezeknek ugyanis már az indulás és az ajánlattétel is sokszor nehézségekbe ütközött. Számos új rendelkezés ezt az állapotot igyekszik megszüntetni.
Így eltörlésre került, hogy a közösségi értékhatár fele feletti építési beruházásokat már a közösségi értékhatár feletti eljárásrend szerint kell lefolytatni, ez egyszerűsíti az ilyen procedúrák menetét. Az ajánlattevő részajánlat tételére való kötelezése is a kisebb cégek lehetőségeit bővíti. A törvénymódosítás lehetővé teszi az őstermelőktől, így a kis-és középvállalkozásoktól való beszerzést. A formai előírások pontos rögzítésekor a kis- és középvállalkozások könnyebb ajánlattételének elősegítése is fontos cél volt.
Jogutódlás a közbeszerzésekben
Komoly gondokat okoz jelenleg a gyakorlatban, hogy a hatályos törvény nem foglalkozik a jogutódlás kérdésével. A jogszabály ugyanis nem tartalmaz rendelkezéseket arra nézve, mi történik akkor, ha az ajánlattevő nem természetes személy a közbeszerzési eljárásban nyertes lesz, és ezután a cég struktúrájában valamilyen változás következik be (pl.: összeolvadás, kiválás, valamely üzletág átruházása). Ez azt is jelenti, hogy egy elnyert közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződést nem lehet pénzre váltani, a szerződés megkötése után a tulajdonos nem adhatja el a céget, mivel a jogutód nem léphet be a megállapodásba, a már meglévő szerződés megszűnik, az ajánlatkérőnek pedig új eljárást kell kiírnia. A probléma megoldásaként a Javaslat beépíti a módosításba, hogy (szakember kivételével) teljesíthet az ajánlattevőként szerződő fél vagy a nem természetes személy alvállalkozó jogutódja, ha ezek valamelyike jogutódlással megszűnik.
Az előbbiekhez kapcsolódik az a problematika is, hogy jelenleg a cégek a projekttársaságként teljesített referenciára később nem tudnak hivatkozni, hiszen a társaság tagjai, akik a teljesítést véghezvitték, annak nem jogutódai. Ezt megoldandó az új törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a projekttársaság teljesítését referenciaként mindazon tulajdonosai bemutathatják, akik a teljesítésben ténylegesen részt vettek – a részvétel mértékéig -, akkor is, ha a projekttársaság időközben megszűnt.
Dinamikusabb, egyszerűbb és kevésbé költséges eljárás
A felesleges terhek megszüntetését és az olcsóbban lebonyolítható eljárásokat irányozza elő a Javaslat néhány rendelkezése. Az eddigiekkel ellentétben nem kell ezentúl az eu-s értékhatár felett közbeszerzési tanácsadó igénybevétele. Az új szabályozás alapján az ajánlatkérő nem köteles, csak lehetősége van a hirdetmény ellenőrzésére, ezzel időt és pénzt takarítva meg a feleknek. Ugyanebből a megfontolásból született az a rendelkezés is, hogy az APEH és VPOP igazolást a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés helyettesíti.
Az ajánlatokra vonatkozó formai kritériumok megadása mindeddig hiányzott a törvényből, ezeket az ajánlatkérők határozták meg az egyes eljárásokban. A visszaélésekre is lehetőséget adó, túlzó, és sok esetben nem egyértelmű követelmények (mint pl.:„roncsolásmentesen nem bontható módon kell az ajánlatot összefűzni”) megszüntetését célozza a formai kellékek törvényi deklarálása, külön-külön a papír alapú-, és az elektronikus eljárásokra vonatkozóan.
Könnyebbséget jelent az ajánlattevőknek, hogy szakítva a régi szabályozással, a tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédnél nem lesz kötelező a szerződéstervezet benyújtása, elegendő lesz a szerződéses feltételeket megadni.
Azt azonban fontos leszögezni, hogy a közbeszerzések megfelelő jogszabályi feltételeinek biztosítása csak az első lépés lehet az ilyen típusú eljárások gördülékeny, tisztességes és korrupciómentes lebonyolítása felé. A technikai feltételek megteremtése elengedhetetlen a 2010. január 1. óta fennálló rendezetlen állapot megszüntetésére az elektronikus közbeszerzések vonatkozásában. Az új rendelkezések betartatása, a megfelelő végrehajtás és a közbeszerzés szereplőinek magatartása is sokban befolyásolja majd ezen eljárások sikerességét.
