A gazdasági és pénzügyi törvénycsomag legtöbb elemének hatálybalépését a kihirdetéshez kötötte a kormány; a parlament által július 22-én elfogadott törvényt még nem jutott el a köztársasági elnökhöz, egyelőre a házelnök aláírására vár.
Az Országgyűlés július 22-én fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló javaslatot, amelynek több eleme az Orbán Viktor kormányfő által bejelentett, 29 pontból álló, első gazdasági akciótervhez kapcsolódik.
A jogszabályt még a házelnök sem írta alá: Lezsák Sándor, a parlament fideszes alelnöke múlt héten közölte, betartja a törvény adta határidőket, és augusztus 6-án, pénteken írja alá az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának utolsó ülésén elfogadott törvényeket.
Az Országgyűlés nem kérte a köztársasági elnöktől a csomag sürgős kihirdetését, így az államfőnek a kézhezvételtől számítva további 15 napja van a jogszabály kihirdetésére. Ez azonban a legtöbb lépésnél nem írja felül a hatályba lépés dátumát, hiszen az esetek többségében a kihirdetés napjához viszonyítja a jogalkotó az intézkedések hatályba lépésének napját.
A csomagnak az állampolgárokat közvetlenül érintő elemei közül augusztus 1-jén – visszamenőleges hatállyal – lényegében egy lép életbe: a ház körül végzett munka adómentessége.
A kihirdetést követő naptól – tehát biztosan augusztusban – szűnik meg a jelzálogalapú devizahitelezés.
A törvény kihirdetésétől számított harmadik napon több intézkedés is hatályba lép: a társasági adó csökkentése – amely egyébként visszamenőlegesen július 1-jétől lesz érvényes -, az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás illetékmentessége. Utóbbi rendelkezést az öröklést érintően azokra az ügyekre is alkalmazni kell, amelyeket július 1-ig az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) jogerősen még nem bírált el.
Ugyancsak ekkortól, vagyis a kihirdetést követő harmadik naptól szűnik meg a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó, így azt a második félévben már nem kell fizetni.
Szeptember 1-jétől él majd az a szabály, amely alapján a közszférában bevezetik a kétmillió forintos havi bérplafont.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke esetében azonban a kihirdetést követő nyolcadik naptól él a szabályozás mégpedig úgy, hogy az elnök a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től, illetve PSZÁF-tól származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese.
A törvény kihirdetését követő 44. napot követő hónap első napján lép hatályba az a rendelkezés, amely szerint 98 százalékos különadó sújtja a közszférában a végkielégítéseket és egyes jövedelmeket, de a szabályozás a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre vonatkozik.
Negyvenöt nappal a kihirdetés után lesz jövedékiadó-mentes a meghatározott mennyiségben főzött pálinka. Ekkortól él a banki különadó is, de azt először szeptember 30-ig kell befizetni, másodszor pedig december 10-ig.
