A bírósági kollégiumok az elmúlt egy hónapban elkészítették az eljárási törvények átmeneti módosítására vonatkozó javaslataikat – közölte Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke a bíróságok napján, csütörtökön Budapesten.
A főbíró szerint a bírósági munkát gyorsító, az eljárásokat egyszerűsítő javaslatok alkalmasak lehetnek arra, hogy az eljárási törvények átfogó, és immár nélkülözhetetlen reformjáig a bírók által észlelt anomáliákon enyhítsenek, a bíróságok munkáját tehermentesítsék.
Baka András reményét fejezte ki, hogy az eddigi legszélesebb körre kiterjedő, kollektív munka eredményeként megfogalmazott javaslatok meghallgatásra és kormányzati, parlamenti támogatásra találnak. Az ünnepséget követően az OIT arról tájékoztatott, hogy a mintegy 120 oldalnyi javaslatot rövid időn belül a nyilvánosság elé tárják.
Baka András az ünnepségen egy brit jogásznak a The Times című angol lapban megjelent írása címét idézve azt mondta: a joggal való játék elfogadhatatlan. Hozzátette: “a magyar bírósági szervezet függetlensége az elmúlt években néhány magát minősítő, méltatlan támadástól eltekintve nem kérdőjelezhető meg”. Mint mondta, sem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács működésében, sem az OIT hivatala vonatkozásában nem történt a kormányzati befolyásra irányuló kísérlet.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nemzetközi szervezetek szerint a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét leginkább a rendelkezésére bocsátott elégtelen erőforrásokon keresztül lehet aláásni.
A függetlenség mellett Baka András arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban a hatékonyság kérdése is előtérbe került. Előrebocsátotta: a bíróságok hatékonyságát és időszerűségét elsősorban a jogalkotás színvonala, az eljárási törvények határozzák meg. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy fel kellett ismerni: a bírósági szervezetnek is jelentős feladata és felelőssége van a hatékonyság elősegítésében.
Az elmúlt évről szólva elmondta: megfeszített munka jellemezte az igazságszolgáltatást, új OIT állt fel, áttekintették összes szabályzatát, átvilágították a hivatal szervezetét és működését, széles körben, szakértő bizottságok által megvizsgálták a bírósági munka és szervezet legfontosabb területeit, majd júniusban közzétették az igazságszolgáltatás szervezeti és stratégiai koncepcióját. Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette: a koncepció elkészítésénél nem szervezeti érdek, kizárólag a racionalitás vezette őket.
Baka András arról is beszélt, hogy ezen az ünnepen a bírósági szervezet dolgozóira kell irányulnia a figyelemnek, hiszen az elmúlt évben 1 millió 600 ezer beérkezett ügyet intéztek, egyre nehezebb körülmények között dolgoznak. Hozzáfűzte: ők nap mint nap a magyar társadalom egyre súlyosabb konfliktusait kezelik, és növekvő feszültségeit nemcsak érzékelik, de óhatatlanul haza is viszik azokat. Kitért arra, bírósági vezetőként látja, hogy egyre több olyan kérelem van, ahol bírósági dolgozók fizetési előlegért folyamodnak, illetve amikor megoldhatatlan lakás vagy egyéb családi problémák miatt kérnek segítséget.
“Nehéz elfogadni, hogy a bírói életpályamodell még mindig csak törekvés, hogy a bírói fizetés 57 éves kor után nem emelkedik, azt, hogy míg az aránytalanságok kiküszöbölésére egyes országokban a bírók számára nyugdíjkompenzációt vezetnek be, nálunk a fizetések is évek óta stagnálnak” – mondta Baka András, aki mindezek fényében különösen jelentősnek nevezte az ünnepségen átadott elismeréseket.
A bíróságok napja alkalmából rendezett ünnepségen negyvenketten részesültek Juhász Andor-díjban, amelyet a Magyar Királyi Kúria egykori elnökének emlékére – a bírók és az igazságügyi alkalmazottak kiemelkedő igazságszolgáltatási tevékenységének és példamutató életpályájának elismerésére – alapította az OIT. Az ünnepségen három bírósági munkatárs bírósági szolgálatért oklevelet vehetett át, illetve címzetes táblabírói, megyei bírói, főtanácsosi és tanácsosi címeket is adományoztak.
A bíróságok napját 2001 óta tartják meg július 15-én, a független bírói hatalmat megalapozó 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóján. A törvénycikk a magyar igazságszolgáltatás működésének meghatározó állomása volt, egyebek mellett azért, mert először deklarálta a bírói függetlenséget, amely szerint a bíró csak a törvénynek, illetve a törvényerejű szokásoknak van alávetve. Ekkor szabályozták először a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit, a jogszabály életbe lépésétől bíró csak a törvényben szigorúan meghatározott esetekben volt elmozdítható, áthelyezhető.
Július 15-e, a bíróságok napja munkaszüneti nap az igazságszolgáltatásban. Ezen a napon minden bíróság zárva van, az irodák nem tartanak ügyeletet.
