A 2010. július 12-től 16-ig, valamint a 26-tól 30-ig tartó munkaheteken többek között előzetesen felszámított adó levonása, állampolgárságon alapuló diszkrimináció, jövedéki adó alóli mentesség, közösségi védjegyek kérdéskörökkel kapcsolatos ügyek is terítékre kerülnek az Európai Bíróság munkarendjében.
A július 12-től július 16-ig tartó munkahét
Bíróság
2010. július 15., csütörtök
C-368/09 Pannon Gép Centrum – Ítélethirdetés
[ÁFA – Előzetesen felszámított adó levonása – A számla bármely formai hibáját a levonási jog megvonásával szankcionáló nemzeti szabályozás]
A Pannon Gép Centrum Kft. vállalkozási szerződéseket kötött különböző építési munkák elvégzésére. A cég a szerződések teljesítését alvállalkozók bevonásával végezte, akik az elvégzett munkákról számlát állítottak ki a számára. A Pannon Gép a maga részéről a megrendelőinek szintén kiállította a szükséges számlákat, és az adóbevallásában a kapott és adott számlák ÁFA-tartalmát egymással szembeállította, és adólevonási jogával élt.
Az adóhatóság ellenőrzés alá vonta a cég adóbevallását, és a vállalkozás terhére adóhiányt állapított meg, amiért adóbírságot és késedelmi pótlékot szabott ki. Ennek okaként az adóhatóság azt jelölte meg, hogy az alvállalkozóktól beérkezett számlák nem a valós teljesítési időpontot tartalmazzák és ezért az ÁFA-törvény értelmében nem minősülnek hiteles számlának, így pedig utánuk adólevonási jog sem érvényesíthető. Az adóhatóság egyébként nem vitatja, hogy a számlát ténylegesen elvégzett munka után és a megfelelő ellenérték kifizetésére tekintettel állították ki, hanem kizárólag formai okokra hivatkozva utasította el annak az adólevonás során történő figyelembe vételét.
A felek közötti jogvitában eljáró Baranya Megyei Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az uniós jog (pontosabban a hatodik ÁFA-irányelv) rendelkezései megengedik-e az előzetesen felszámított ÁFA levonásának megtagadását olyan esetekben, amikor az adóalany által benyújtott számla tartalmilag megfelel az előírt szabályoknak, de formailag nem.
C-137/09 Josemans – Főtanácsnoki indítvány
[Könnyűdrogok hollandiai forgalmazása – Drogturizmus – Coffee shopok külföldiek általi látogatását korlátozó szabályok – Állampolgárságon alapuló diszkrimináció]
Hollandiában a könnyűdrogok forgalmazása az ún. coffee shopokban nem von maga után szankciókat. A holland-belga határon fekvő (de Németországtól sem túl távoli) Maastricht városa a drogturizmus visszaszorítása érdekében rendeletet fogadott el, amelyben előírta, hogy a coffee shopokban a nem Hollandiában lakó személyek nem szolgálhatók ki.
Miután megállapítást nyert, hogy több alkalommal is Hollandiában lakóhellyel nem rendelkezőket szolgáltak ki egy maastrichti coffee shopban, az üzletet a helyi hatóságok ideiglenes hatállyal bezáratták. Az érintett coffee shop üzemeltetője a döntést bírósági úton támadta meg, arra hivatkozva, hogy az üzletében kiszolgálható vendégeknek a Hollandiában lakókra korlátozása állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül.
Az ügyben eljáró holland államtanács azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a helyi coffee shopok más tagállambeli polgárok általi látogatását lényegében kizáró maastrichti szabályozás összhangban van-e az uniós joggal.
C-163/09 Repertoire Culinaire – Főtanácsnoki indítvány
[Jövedéki adó – Alkohol – Mentességek az adó alól – Főzőbor, főzőportói és főzőkonyak]
A szeszes italok jövedéki adójáról szóló uniós irányelv értelmében az alkoholos italok után jövedéki adót kell fizetni, kivéve azt az esetet, amikor azokat ételek hozzávalójaként használják fel. Az Egyesült Királyságban az irányelvet úgy értelmezik, hogy az ételek ízesítésére használt főzőbor, főzőportói és főzőkonyak után először meg kell fizetni a jövedéki adót, amely csak akkor lesz majd visszaigényelhető a gyártó által, ha az alkoholt már ténylegesen felhasználták az ételkészítéshez. Más uniós tagállamokban, így különösen Franciaországban, az ilyen termékek után nem kell jövedéki adót fizetni.
A Repertoire Culinaire nevű cég, amely francia ételkülönlegességeket szállít londoni éttermeknek és kiskereskedőknek, keresetet indított a brit adóhatóság ellen, mivel az azzal az indokkal foglalta le a vállalkozás által szállított főzőbort, főzőportóit és főzőkonyakot, hogy azok után nem fizették meg a jövedéki adót. A cég egyébként előzőleg sót és borsot adott az alkoholhoz, ihatatlanná téve azt, ezáltal biztosítva, hogy az csak ételek készítéséhez lehessen felhasználható.
Mivel a Repertoire Culinaire maga nem gyártja, csak importálja a kérdéses termékeket, ezért azoknak ételek késztéséhez történő felhasználása után sem jogosult az adó visszaigénylésére.
Az ügyben eljáró brit adóügyi bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a brit szabályozás összhangban van-e az irányelvvel.
A július 26-tól július 30-ig tartó munkahét
Bíróság
2010. július 29., csütörtök
C-214/09 P Anheuser-Busch kontra EU védjegyhivatal (OHIM) – Íélethirdetés
[Közösségi védjegyek – Budweiser – Amerikai-cseh sörháború – Fellebbezés]
1996-ban az Anheuser-Busch amerikai sörfőzde az OHIM-nál kérte a „BUDWEISER” szómegjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozását a következő termékek tekintetében: „Sörök, ale típusú sörök, porter típusú sörök, alkoholos és alkoholmentes malátatartalmú italok”.
A Budějovický Budvar cseh sörfőzde a kérelemben felsorolt valamennyi árura vonatkozóan felszólalást nyújtott be a közösségi védjegy lajstromozása ellen. Felszólalásának alátámasztására a Budějovický Budvar a sör tekintetében lajstromozott és a „budweiser” kifejezést tartalmazó korábbi nemzetközi védjegyekre, illetve eredetmegjelölésekre hivatkozott.
Az OHIM elutasította az Anheuser-Busch közösségi védjegybejelentését azzal az indokolással, hogy a bejelentett védjegy azonos a többek között Németországban és Ausztriában oltalom alatt álló BUDWEISER korábbi nemzetközi szóvédjeggyel. Az OHIM megállapította, hogy az amerikai sörfőzde kérelmében szereplő áruk alapvetően azonosak a korábbi védjeggyel megjelölt „minden sörtípus” termékeivel. Az alkoholmentes malátatartalmú italok esetében, figyelembe véve a védjegyek azonosságát és a szóban forgó termékek nyilvánvaló hasonlóságát, az OHIM szintén helyt adott a cseh sörfőzde felszólalásának.
Az Anheuser-Busch az OHIM határozata ellen keresetet nyújtott be az Elsőfokú Bírósághoz, amely 2009. március 25-én meghozott ítéletében elutasította azt. Az amerikai cég ezen ítélet ellen nyújtott be fellebbezést az Európai Bírósághoz.
Ezzel az ítélettel véglegesen eldőlhet, hogy az amerikai cég be tudja-e jegyeztetni a söreire közösségi védjegyként a BUDWEISER szómegjelölést.
Az Európai Unió Bíróságán 2010. július 12-e és augusztus 29-e között ítélkezési szünet van. Az ítélkezési szünetben is sor kerülhet azonban ítélethirdetésekre.
