Az Alkotmánybíróság (Ab) július 12-án hozott határozatában elutasította az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény egésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.
Az indítványozó azt vetette fel, hogy a Lisszaboni Szerződés kötelező hatályának elfogadásával, az abban foglalt reformokra, az új döntéshozatali és működési szabályokra és a bevezetett új intézményekre tekintettel álláspontja szerint „a Magyar Köztársaság független jogállami léte megszűnik”.
Az Ab a határozatban rámutatott arra, hogy az indítványozó magánszemély lényegében ugyanazokat a kérdéseket tette fel, amelyeket számos európai országban a Lisszaboni Szerződés ratifikálása előtt, az abban foglalt reformok horderejére tekintettel a tagállami parlamentek, azok képviselői, illetve az eljárásra jogosult egyéb köztisztségek viselői az ottani alkotmánybíróságoknak tettek fel, ott a Lisszaboni Szerződés előzetes alkotmányossági ellenőrzését indítványozva. Magyarországon az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény szerint arra jogosultak nem kezdeményezték a Lisszaboni Szerződés előzetes alkotmányossági szempontú ellenőrzését, így arra nem került sor.
Az Ab megállapította, hogy az ilyen horderejű reformok esetében kívánatos, hogy a megkötni szándékozott szerződés előzetes normakontrolljára sor kerüljön, figyelembe véve az Ab általános alkotmányvédelmi szerepét. A felvetett alkotmányossági problémáknak utólagos normakontroll hatáskörben történő elbírálására az előzetes normakontroll kezdeményezésére irányuló indítvány hiányában került sor.
Az Ab az indítványban felvetetteket elutasítva rámutatott arra, hogy a Lisszaboni Szerződés reformjai, minden jelentőségük ellenére sem változtattak azon, hogy a Magyar Köztársaság tagállamként, azaz az Európai Unió tagjaként, de továbbra is önálló államként vesz részt az európai integrációban, amelyre a szükséges mértékben ruházott át az Alkotmányból eredő egyes hatásköröket. Ezek gyakorlása vagy továbbra is a többi állammal közösen — az európai uniós döntéshozatali szabályoknak megfelelően — vagy az Európai Unió intézményei útján történik.
Az Ab a fentieket összegezve hangsúlyozta, hogy a Lisszaboni Szerződés kötelező hatályának elfogadásával és a törvényben való kihirdetésével a Magyar Köztársaságnak sem a függetlensége, sem a jogállamisága, sem az önálló állami léte nem szűnik meg.
A határozathoz Lévay Miklós, Paczolay Péter és Trócsányi László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Bragyova András alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt.
